A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban

254. kép. Herendi kanna a Bakonyi Múzeum gyűjteményéből, 1831. Abb. 254. Kanne von Herend in der Sammlung des Bakonyi Múzeum, 1831. pökség több kanonokjával, akiktől 1327-ben — igen rövid idő alatt — három alkalommal is kölcsönt vesz fel. Ezekre vonatkozó legkorábbi adat a Veszprémi Állami Levéltárban került elő. „Intabuláltatott Stingl Vince ellen 200 vfr. okbul álló adósság, mely szummát ó Szmodits János veszprémi kanonok úrtól 6 forint kamatra Veszprémben augusztus 3-án múlt 1827-ben költ kötelező levele mellett kölcsön felvett."12 — Majd ugyanazon napon ismét felvett 150 forint intabuláltatott, 13 és augusztus hó 16-án 100 váltó forint. Ezen utóbbi bejegyzésben szerepel „Intabuláltatott Stingl Vince herendi porcelános ellen 100 v. forintokbul álló adósság, mely szummát ő főtisztelendő Külley János veszprémi kanonok úrnak 6 forint kamat fizetés kötelezettségével Veszprémben 1827 augusztus 16-án költ adóslevele szerént tartozik."14 E három kisebb kölcsön 1827beni felvétele minden bizonnyal a keménycserépgyár további üzembentartásához nyújtott segítséget. Tehát ha még adatszerűen nem is dokumentálható Stingl Herendre való költözésének pontos ideje, minden bizonnyal 1824. év végén vagy a következő 1825. év elején kezdhette el az ottani gyár létesítését, — ha ott előtte nem volt már valamilyen kerámiai üzem. Még a fenti intabulálás évében, 1829-ben újabb nagyobb megterhelésről ad számot a közgyűlési jegyzőkönyv. 15 E kölcsönt a következő években újabbak követik. Előbb a veszprémi püspökségtől, majd Fischertől, egészen 1840-ig, amikor a kölcsönök megszűnnek. — Valószínűleg ebben az időben szűnt meg a társasviszony Stingl és Fischer között. Ezután Fischer hasonlóan, de mégis óvatosabban járt el Stingl-lel, mint azt Pápán tette a Winter örökösökkel. Stingl nevével kapcsolatban még három, érdeklődésre számottartó adat került elő a következő éveikből, amelyek ugyancsak fontos tényekkel szolgálnak származására, vagyoni állapotára, illetve családi körülményeire nézve. 16 E családi vonatkozású adat bár távolról, de összefüggésbe hozható a porcelángyártással. Nem érdektelen arra vonatkozóan, hogy Stingl Sopronban vagyonnal rendelkezett akkor, vagy talán később is, midőn a kerámia mesterséggel foglalkozni kezdett és 1819-ben a tatai gyár mot, ugyancsak megfelelő bizonyítékok alapja Ruzicska megállapításából egyetlen kitétel fogadha el és látszik helytállónak, hogy a Stingl és May által vezetett herendi porcelángyár tőkehiánny küzdött alapítása első percétői kezdve, amit a gya ran előforduló kölcsönök felvétele igazol. Stingl Herenden való megjelenésére eddig az el hiteles adat 1828-ból van. A Tatáról való távozás a Herenden való megjelenés között eltelt három fél esztendő az az idő, amikor Stingl tartózkodí helyét és tevékenységét nem ismerjük, illetve edc nem ismertük. Az 1824. év végén Tatáról elköltő Stingl némi szerény kis tőkével rendelkezvén, H rendre távozott és ott alapjait vetette meg egy к edénygyárnak. — Ottani tevékenysége az újabb előkerült legkorábbi adat 1826-ból való.n ame szerint „Vineentius Stingl Figulus vei amphorari Geschirrmacher in posessione Herend" — Herend dolgozik a kerámia mesterségben. — Csekély tőké elfogytával kölcsönökkel igyekszik üzemét fenntí tani. — Mint a veszprémi püspökség birtokán m ködő gyár tulajdonosa került összeköttetésbe a pi