A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban
255. kép. Herendi kanna a herendi gyár gyűjteményéből, 1831. Abb. 255. Kanne von Herend, in dert Sammlung der Porzellanfabrik Herend, 1831. élére került. A soproni átiratban szereplő „gerencsér" megjelölés valószínűleg az öccse bemondása alapján került a levélbe és azt látszik bizonyítani, hogy a mesterséget még Sopronban, vagy abban az időben valamelyik ausztriai vagy csehországi gyárban sajátította el. 1 ? Stingl romló vagyoni helyzetének megjavítását célozhatta az a két kölcsön, melyeket testvére Katalin és férje Hefner József vettek fel 1838-ban [ és 1839-ben, összesen 2.186 frt 24 xrt.18 Ez ideig nincsen adat birtokunkban a fenti összegek hovafordításának bizonyítására, de ezek nagysága és a felvételek időpontja Stingl nehéz helyzetével könnyen kapcsolatba hozható és akkor testvéri segítségről van szó. — Valószínűleg ezen kölcsönökből már a porcelángyár üzemelésére használt fel, esetleg előbb felvett kölcsöneit törlesztette. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy a Fischerrel való társasviszony létesítéséhez használta fel ezt az összeget. Mindezek további kutatására váró kérdésekként vetődnek fel. Ezek szerint a fentiekkel kiegészített, eddig Stingl Herenden való működésével kapcsolatban publikált adatok mindössze egy esztendőről nem adnak világos képet (1825). Azonban olyan adat sem került ez ideig elő, amely ebben az időben Stingl működését, vagy tartózkodását más helységben bizonyította volna, így elfogadhatónak tartjuk azt, amit erre vonatkozólag már fentebb közöltünk. Kíséreljük meg az 1824. év vége és az 1839. év közötti eltelt időszakban Stingl herendi tevékenységét rekonstruálni részben az adatok, részben a tárgyi emlékek alapján. — A Tatáról távozó Stingl Herendire költözött és ott önálló kisebb kerámiaüzemet hozott létre. Ha az akkori építési viszonyokat figyelembe vesszük — és nem egy már előbb létesített műhely átvételéről, annak bővítéséről, vagy meglevő épület berendezéséről volt szó — legalább egy—másfél esztendőre volt szükség a termelés megindításához. Ezt a körülményt figyelembe véve elfogadhatónak tartjuk Tasnádyné kutatásának eredményét, 19 mely szerint a Süngl-féle üzemben rendszeres termelés folyt. Az is elfogadható, hogy előbb Stingl maga, majd Mayerral közösen foglalkoztak keménycserépgyártással. — Mihalik feltevései sejtetni engedik, hogy Stingl-t nemcsak a kemény cserépgyártás érdekelte, 20 hanem a kor sürgető problémájának, a porcelán készítésének megoldása is foglalkoztatta. Minden bizonnyal fűtötte is a vágy, hogy Herendeni porcelánt állítson elő. Ezen kísérletek előrehaladt állapota késztethette arra, hogy a jelenlegi gyár területét bérlemény formájában megszerezze és ott nagyobb beruházásba/ kezdjen, annak érdekében, hogy az alkalmassá legyen ne csak porcelán kísérletek, hanem porcelángyártás végzésére is.2i Stingl kutatásainak előrehaladt állapotát igazolja az is, hogy Fischer Herendre érkezése, illetve a munkába való bekapcsolódása után, nem egészen másfél esztendő múlva, már a kivált>ságot kéri a Helytartó Tanácstól, amit Veszprém vármegye meleghangú ajánlására a következő évben részére a Helytartó Tanács meg is ad. 22 Fischer könnyen és rövid idő alatt nyerte el a kiváltságot, amit nemcsak a gyár virágzó állapotáról adott véleményes hanem jó összeköttetései is előmozdítottak. Stingl Vince herendi működését a levéltári dokumentumok alapján el kell fogadnunk. — A porcelánnal való kísérletezéseit szinte valamennyi ku233
