A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

múzeumépületek felújítására és korszerűsítésére félmilliós, felújítási hitelt irányozhattunk elő. Végül a még mindig szükséges létszámfejlesztéshez is sikerült fedezet biztosítása. így 1963 januárjában további egy fővel (muzeológus) nőtt az állandó főfoglalkozású, kilenc fővel (egy preparátor, egy hivatalsegéd, egy portás, öt teremőr és egy takarító) az állandó részfoglalkozású, két fővel (teremőrök) az időszaki részfoglalkozású és egy fővel (teremőr) az időszaki főfoglalkozású munkaerők száma, az Igazgatóság összlétszáma hetvenegy főre emelkedett. Helyenként (Sümegen és Pápán) a gondnokok munkaóráinak számát és bérét emeltük s ezzel kapcsolatban személycseréket hajtottunk végre. III. A Múzeumi Igazgatóság gazdasági egységének megteremtése, a központi gazdálkodás módszerének kialakítása, mint a fentiekből is kitűnik, 1962-ben igen eredményesnek volt mondható. Sokkal nagyobb nehézséget jelentett a tudományos és népművelési tevékenység egybehangolása. E tekintetben csak kezdeti lépésekről számolhatunk be. Általánosságban annyit mondhatunk, hogy megyei jellegű tudományos és népművelési feladatok kezdeményezése, szervezése mindig a központi múzeumra, ez esetben a Bakonyi Múzeum munkatársaira rótt nagyobb feladatokat. Az első, megyei költségvetésből biztosított ásatást a tüskevári római telepen végeztük. Megszerveztük „A Bakony természeti képe" című természettudományos kutatóprogramot, 73 munkatárs jelentkezett az 1963-tól rendszeresen folyó kutatásra. A megye régészeti topográfiájának már korábban megkezdett összeállítását a Bakonyi és a Balatoni Múzeum tudományos kutatói egymástól függetlenül végezték 1962-ben. Más, az egész megyét érintő kutatás nemi folyt, muzeológusaink tervbevett

1 feladataikat a még külön-külön összeállított munkaterv alapján végezték el. Népművelési munka tekintetében a sümegi és a balatonfüredi irodalmi emlékmúzeumok már említett állandó kiállításainak felújításán kívül továbbiakat készítettünk elő. (Zirc: néprajzi kiállítás; Zalavár: helytörténeti kiállítás; Veszprém-Vármúzeum: helytörténeti kiállítás és kőtár; Sümeg: a sümegi vár története с kiállítás.) Néhány időszaki kiállítás múzeumainkban történt „forgatása" már az Igazgatóság tervei szerint történik. így az „Üj Herend" című, általunk rendezett porcelánkiállítás, a Balatoni Nyári Tárlat és a „Megyénk bányaipara" című, ugyancsak általunk rendezett kiállítás 3—3, két másik időszaki kiállítás pedig 2—2 múzeumunkban került bemutatásra. Az Igazgatóság szervezésében az októberi Múzeumi Hónap folyamán, három múzeumunkban tizenegy időszaki kiállítás nyílt, ekkor hívtuk össze a Bakony természeti képe kutatóinak első tudományos értekezletét. Szintén az Igazgatóság kezdeményezte a megyei honismereti szakkörvezetők első találkozóját Tüskeváron. Az egységes múzeumi szervezet népművelő tevékenységének eredményességét egyik oldalról az állandó kiállítások mellett megrendezett 53 időszaki kiállítás jelzi, a másik oldalon a szervezetbe tartozó múzeumokat felkeresők számának növekedése. 1960ban 314 000, 1962-ben 334 000 volt múzeumaink látogatóinak összlétszáma. Végül az Igazgatóság és a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek kapcsolatáról kell megemlékeznünk. Általánosságban elmondható, hogy a Megyei Múzeumi Igazgatóság már működésének első évében szervesen beilleszkedett a Megyei Tanácsi által irányított kulturális intézmények sorába. Jele volt ennek egyrészt a múzeumi szervezet megalakulásánál, költségvetési problémák elintézésénél tanúsított megértő támogatás. (Például az országban elsőnek, előterjesztésünknek helyt adva, Veszprém megye Tanácsa adományozott társadalmi ösztöndíjat muzeológus; hallgató számára.) Ugyanakkor a megyei művelődési tervben, különösen a balatoni nyári programban már szerepeltek a részben önállóan, részben a művelődési osztállyal közösen készített kiállítások, közösen készítettük elő a megyei 1962/63. évi néprajzi gyűjtőpályázatot stb. A már említett helyzetfelmérésnek a Megyei Pártbizottságon történt megtárgyalása mellett megtörtént a kapcsolatfelvétel egyes járási pártszervezetekkel is. Méginkább kapcsolatba kerültünk a járási, városi és községi tanácsokkal. A területükön működő múzeum; problémáit megbeszélve, támogatásukat kértük a továbbiakban s ennek helyenként már mutatkoztak is látható jelei. Ezenkívül több tanácsülésen napirendre tűzték a múzeumok kérdését (Keszthelyen, Sümegen, Pápán, Tapolcán és Veszprémben). Ezek egy részén részt vett a megyei múzeumigazgató is. A társadalmi szervezetek közül elsősorban a Hazafias Népfront megyei és helyi szerveivel sikerült igen aktív kapcsolatot teremteni (honismereti találkozó, műemléki albizottságok szervezése, működtetése kapcsán). IV. Röviden ismertetjük az 1962. évben a Bakonyi és a Balatoni Múzeumban folyt népművelési, tudományos és nyilvántartási munkát, A Bakonyi Múzeumban 1962-ben 21 időszaki ki-