A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

állítást mutattunk be. Közülük 14 a képzőművészeti, 3 az iparművészeti és csak 2—2 a műszaki, illetőleg régészeti jellegűek száma. Ezekből önállóan rendez­tük meg Németh János keramikus, Benkő Ilona keramikus és Bódy Irén textiltervező, továbbá az „Üj Herend" címen a Herendi porcelángyár tervező kollektívájának alkotásait bemutató, iparművészeti jellegű kiállításokat. Képzőművészeti kiállításaink közül Fenyő A. Endre, továbbá a megyében élő mű­vészek közül A. Tóth Sándor, Bognár Zoltán és Krieg Ferenc kiállításait rendeztük önállóan, a Me­gyei Tanács Művelődési Osztályával egyetértésben. Két kollektív kiállítást: a Balatoni Nyári Tárlatot és a megye képzőművészeinek novemberi kiállítását a Műcsarnokkal, illetőleg a Veszprém megyei Kép­zőművész Munkacsoporttal közösen rendeztük. Vé­gül saját rendezésű volt még természetesen a Mú­zeumi Hónap alkalmával a múzeum aranykincseinek és új szerzeményeinek bemutató kiállítása is. 1962-ben a múzeum látogatóinak száma 32 000 fő fölé emelkedett. Elég jelentős a megyei napilapban és folyóiratok­ban muzeológusaink tollából megjelenő, ismeretter­jesztő cikkek száma, 1962-ben 64 cikk. Ezeken kívül múzeumaink életével, kiállítások bírálatával 67 hosz­szabb-rövidebb írás foglalkozott a helyi sajtóban, míg a régészet, műemlékvédelem és helytörténet tárgy­körébe vágó témákról összesen 37 cikk jelent meg A korábbi időszakban kialakult kapcsolatnak megfelelően tudományos munkatársaink a TIT me­gyei szervezetében, a Batsányi Szabadegyetem, a Balatoni Nyári Egyetem szervezésében működtek, ezenkívül 27 ismeretterjesztő előadást tartottak. Fentieken kívül még meglehetősen nagy azoknak az elfoglaltságoknak a száma, melyek múzeumi szakembereinkre kulturális, műemlékvédelmi, ide­genforgalmi, honismereti természetvédelmi problé­mákkal kapcsolatban hárulnak. Tudományos kutató-, gyűjtőmunka terén első­sorban a meglehetősen élénk régészeti tevékenység­ről kell beszámolnunk. Gyűjtőterületünkön ásatott 1962-ben akadémiai tervhitelből, B-témából, illető­leg más támogatásból (köztük a megyei múzeumi szervezetéből is) összesen hat más intézménynél dolgozó régész. (Szentléleky Tihamér: örvényes — római villa; Kanozsay Margit: Kádárta — római fürdő és Tüskevár — római település; Török Gyula: Halimba — avar temető; Nováki Gyula: Vinyesán­dormajor—Kesellőhegy — őskori földvár; Dienes István: Nagyvázsony — honfoglaláskori temető; Kiss Ákos: Tüskevár — római település.) A Bakonyi Múzeum,, a tüskevári ásatáson kívül, részben múzeumi gyakornokok foglalkoztatásával négy nagyobb leletmentést végzett ( Várpalota — 22 későavar temető; Balatonfűzfő — korai avar temető; Városlőd — középkori karthauzi kolostor; Nagyvá­zsony — XVII— XVIII. századi gátrendszer.) Patay Pál Pécselyen egy zselizi kultúrájú település helyén, Bónis Éva Halimbán római lelőhelyen és Bóna Ist­ván Kádártán langobárd temetőben végzett lelet­mentést. Múzeumunk rövidebb ideig tartó leletmen­téseinek, helyszíni szemléinek száma 22 volt. A megyei tanács művelődési osztályának támo­gatásával a megye valamennyi községébe régészeti kérdőíveket küldtünk szét, régészeti lelőhelyek, lele­tek bejelentését kérve. A beérkezett válaszok: alap­ján mintegy 70 új lelőhelyről szereztünk tudomást. A MTA Régészeti Kutató Csoportjával kötött megállapodásunk alapján hozzákezdtünk a régészeti topográfiábai kerülő, eddig ismert lelőhelyek terep­bejáráson történő 1 azonosításához. Az év folyamán összesen 35, gyűjtőterületünkhöz tartozó község több száz régészeti lelőhelyét jelöltük be térképeinkre. Ezenkívül a múzeum adattárának átnézésével a kéz­iratos régészeti kataszterünk hozzávetőlegesen 2500 adattal gyarapodott. Néprajzi gyűjtőmunka a megye mintegy 40 köz­ségében folyt, főleg fényképezés (Vajkai Aurél 1700 felvételt készített). Néprajz-szakos egyetemi hallgató közreműködésével Pápa környékén folyt a Néprajzi Atlasz kérdőpontjainak kitöltése. A néprajzi gyűjte­mény 1962-ben elsősorban élő népművészek alkotá­sainak megvásárlásával gyarapodott. Képző- és iparművészeti gyűjteményünk, meg­felelő szakember híjján alig fejlődött. Kutatás tekin­tetében támogatást biztosítottunk az Iparművészeti Múzeum munkatársainak a megye iparművészeti kataszterének elkészítéséhez (főleg egyházi tulaj­donban levő műtárgyak nyilvántartásbavétele és levéltári kutatás biztosítására). Természettudományi gyűjtés a múzeum gyűjtő­területének 27 községében folyt. Ezenkívül Papp Jenő a megye természetvédelmi topográfiájának ösz­szeállítását folytatta s megszervezte „A Bakony ter­mészeti képe" с program munkáját. E téma kere­tében egyes külső munkatársak az ősz folyamán már hozzáláttak a gyűjtéshez. Tudományos feldolgozások muzeológusaink tollá­ból 1962-ben nem túlságosan nagy számban jelentek meg, inkább előkészületek folytak: Éri István: Mezei kertek Nyársapáton (Agrártör­téneti Szemle, 1962. I. szám). Ugyanő a várpalotai 1961. évi várásatás dokumentációját készítette el és irányította a régészeti topográfia munkálatait. Vajkai Aurél sajtó alá rendezte a Balatonmellék népe с munkáját, folytatta a Szentgál szellemi nép­rajza с művének megírását, ezenkívül két kisebb tanulmányán dolgozott.

Next

/
Thumbnails
Contents