A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

A látogatók főleg helyiekből kerülnek ki, számukról nyilvántartást nem vezetnek. Fentieken kívül kapcsolatot tartottunk fenn a szervezés alatt álló és a veszprémi püspöki palotában elhelyezett Egyházmegyei Múzeummal, illetőleg az akkor még a rendezés stádiumában levő pápai Kékfestő Múzeummal, ez utóbbit a Könnyűipari Minisztérium hozta létre és kívánja fenn is tartani. II. 1962 első fél évében a helyzetfelmérés után, mivel egységes gazdasági szervezet létrehozására még nem volt mód, a három, korábban minisztériumi kezelésben állott múzeum irányítása lényegében csak formalitásokra szorítkozott. Közös munkatervet nem készítettünk, csupán a Bakonyi Múzeum munkatervének összeállításánál vettük számításba a többletmunkát, melyek e múzeumra, mint központra hárulnak. Július l-ig létszámban sem történt változás. A kismúzeumok helyzete azonban helyenként azonnali intézkedést kívánt. A mutatkozó gazdasági vonatkozású nehézségek ellenére (a megyei múzeumigazgató csak a különböző tanácsi művelődési osztályokon keresztül intézkedhetett pénzügyekben) mégis sikerült bizonyos eredményeket elérni. Így a sümegi és balatonfüredi emlékmúzeumok helyiségeit tataroztuk, mindkettőben megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével az állandó kiállítás 1962 júniusában. Pápán az ugyancsak zárva tartott múzeumban állandó kiállítás híján megkezdtük időszaki kiállítások rendezését (főleg képzőművészetiiparművészeti jellegűeket) 1962 májusától. A kismúzeumok helyzetének megjavításához többek között a teremőr-takarítói létszám minimális emelésére is szükség volt. Kérelmünkre, korábbi tárgyalások alapján a Pénzügyminisztérium öt fő részfoglalkozású beállítását engedélyezte év közben. Ezáltal megoldható volt, hogy a badacsonyi, balatonfüredi, sümegi és pápai múzeumban az országszerte általános napi nyolc órás nyitvatartási vezethessük be. A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága 1962 július! 1-i hatállyal a megyei tanácsnak átadta, a három nagy múzeumot gazdasági tekintetben is. Egyúttal egy státust biztosított a gazdasági ügyek ellátására. A megyei tanács művelődési osztálya e munkakörre Horváth Pált nevezte ki főelőadói minőségben. Ezzel, majd további, részben fő-, részben részfoglalkozású munkaerők beállításával a Múzeumi Igazgatóság gazdasági részlege megalakult. Rögtön létrejötte után az átszervezéssel járó szoká20 sos nehézségek leküzdése mellett sűrű egymásutánban fontos feladatokat kellett ellátnia. 1962 augusztus 1-i hatállyal valamennyi, eddig helyi vagy járási tanácsi kezelésben működő kismúzeum gazdasági átvételét végeztük el. A minisztériumi rendelkezés ezt nem írta elő, sőt úgy intézkedett, hogy az eddig tanácsi kezelésben állott kisebb múzeumok csak 1963 január 1-től tartozzanak gazdasági tekintetben is a múzeumi igazgatóságokhoz. Szervezetünk kiépítésében, a ránk váró feladatok teljesítésében azonban nemcsak fél éves késedelem állott volna be, ha a rendelkezést figyelembe vesszük. Sokkal nehézkesebben' készült volna el az 1963. évi költségvetés is, tehát lényeges anyagi kihatásokkal járhatott volna az átvétel elhalasztása. A vázolt okok miatt a megyei tanács illetékeseinek hozzájárulásával egyedül megyénkben került, sor a Megyei Múzeumi Igazgatóság teljes gazdasági egységének megteremtésére már 1962 nyarán. A gazdasági adminisztráció a két átvétel lebonyolítása után azonnal elkészítette a 12 múzeumi egység 1962 második fél évi közös) költségvetését, póthiteligénynyel együtt (640 000 forint az összevont költségvetések alapján + 70 000 forint póthitel = 710 000 forint). Szeptember hónapban pedig kidolgozta az első közös, 1963-ra szóló költségvetéstervezetet, melyet végül 2 millió forintnál valamivel magasabb végösszeggel hagytak jóvá. Augusztus hónapban az átszervezés kapcsán több munkakör megszüntetése, illetőleg újak létesítése során a főfoglalkozású dolgozók száma tizenháromról tizenötre emelkedett (egy főelőadó és egy könyvelő), az állandó részfoglalkozásúak száma tizenhétről huszonháromra nőtt (öt teremőr, egy adminisztrátor), az időszaki részfoglalkozásúaké viszont tíz főről hétre csökkent. A tihanyi időszaki főfoglalkozású dolgozók száma változatlan maradt. Az évközi létszámgyarapodás tehát végeredményben öt fő volt, az Igazgatóság dolgozóinak száma ötvenháromról ötvennyolcra emelkedett. Ugyanezen alkalommal a kisfizetésű részfoglalkozású gondnok-teremőr-takarító beosztású dolgozók bérét is rendeztük. A Múzeumi Igazgatóság első teljes évre szóló költségvetésének összeállításával, a tényleges igények felmérésével nemcsak összegében nőtt az 1963. évi költségelőirányzat 1,2 millió forintról 2 millióra. Ezen belül többek között a tudományos és népművelési célokra biztosított 250 000 forinttal megalapoztuk és tervszerűvé tehettük az Igazgatóság tudományos kutatási tervét. Beütemezhettük a kiállításfelújításokat, a propaganda- és katalógusköltségeket. Végül a veszprémi múzeumok első tudományos kiadványának előkészítéséhez is jelentős összeget biztosíthattunk. Az elhanyagolt állapotban levő