A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

215. kép. A várpalotai kovács-, szíjgyártóés csiszárcéh pecsétnyomója 1725-ből Abb. 215. Petschaft der Schmiede-, Riemer- und Schwertiegerzunft von Várpalota aus dem J. 1725. lálható a „Wollschläger" elnevezés (pl. a budai jogkönyvben),55 sőt az olaszban is használatos a „battitori di lana"56 kifejezés, de a csapó szónak a/, egész posztókészítő iparra vonatkoztatott jelentésátvitele, illetve kiszélesítése elsősorban a magyar nyelvhasználatban általános. A csapás művelete a lenyírt és kimosott, egymáshoz tapadt, összegubancolódott csapzott gyapjú szétfoszlatását jelenti. Erre szolgál a speciális csapó készülék, az úgynevezett ifa. Rozsnyón ilfa néven maradt fenn,57 a rokon nemezkészítő kalapos iparkörömpő, nyéllel felfelé, jobbról, balról két különböző alakú kampó. Ugyancsak két, hasával kifelé fordított, egymással keresztbe fektetett ifát ábrázol az 1727. évi pecsétjük is, fenn nyelével lefelé álló körömpővel, jobbról, balról egy-egy csapófával, díszes barokk címerpajzsban (227. és 218. kép). A csapó céhpecsétek az absposztógyártás, a szűrcsapás ősi tecnnikájából a csapás műveletét ragadták ki az ifa ábrázolásával. A gyapjúművesség technikájának ugyanis egyik jellegzetes ősi művelete a csapás. A posztókészítők (Tuchmacher) magyar elnevezése is ennek a műveletnek a kidomborításából ered, bár a német nyelvben is megta"

: 217. kép. A veszprémi csapócén pecsétnyomója 1672-ből Abb. 217. Petsch-iit der Walkerzunft von Veszprém aus dem J. 1672. ban pedig a németes fakpógna58 néven. Német elnevezése Wollbogen, vagy Fachbogen, francia neve Parchet des foulons. Eredeti magyar neve nyilván az íjfa volt, mert hiszen maga a szerszám kb. két méter hosszú rugalmas fából készült íjszerű szerkezet, amelyet ideggel, húrral, vagy dróttal feszítettek ki. A csapzott gyapjút a mester ráteríti az 216. kép. A devecseri kovács- és szíjgyártócéh pecsétnyomója 1829-ből Abb. 216. Petschaft der Schmiede und Riemerzunft von Devecser aus dem J. 1829. 200