A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók
218. kép. A veszprémi csapócéh pecsétnyomója 1727-ből Abb. 218. Petschaft der Walkerzunft von Veszprém aus dem J. 1727. if a húrjára, az íjat a lábával egy földbevert tönkhöz szorítja, a drótot megfeszíti, majd elpendíti, a gyapjúcsomót, tehát belelövi a levegőbe, azt a levegő ellenállása szétfoszlatja, a szétfoszlott szálak pedig már könnyen bontható laza tömegben hullanak le a földre. A veszprémi Bakonyi Múzeumban Nagy László kutatásai alapján több fénykép illusztrálja az így ifával dolgozó keleti posztótakácsokat (török, cseremisz, kínai).59 Bartha Károly és Luby Margit leírása szerint az ilfát, illetve fakpógnát az összeállott, vattás gyapjúcsomókkal telerakott asztal fölé akasztották, úgy, hogy a fa és a húr vízszintesen állott és a mester jobb kezével a keményfából készült kis kampóval rángatja az ideget, míg bal kezével úgy forgatja a készüléket, hogy az ideg csapása a gyapjúra essék. Ez a keményfa kampó az úgynevezett csapófa, amit Luby slakholc-nak (a német Schlagholz-ból), Bartha pedig szlahors-nak ismer (Rozsnyó). Alakja különböző. Az 1675-ös veszprémi pecséten kis kampóalakú fadarab, az 1727. évin már kis félgömbölyű fejű gombaalakú, a debreceniek 1529. évi pecsétjén pedig fakalapács formájú.60 A csapópecséteken szereplő másik szerszám, ?z úgynevezett körömpő (Krempel), gyapjúkártolásra szolgáló nyeles fatábla, bőrlappal behúzva, amelybe bele vannak fűzve az úgynevezett köröm;pőfogak.<ii Az ifa ősi eltérjedettségét mutatja, hogy nemcsak Keleten, de Nyugaton is már nagyon régen ismerték és alkalmazták. Már egy XIV. századi céhpecséten, a flandriai Bruges posztócsapóinak (Wollschläger) pecsétjén is látható egy szánkó formájú rajzolat, amelyet a pecsétet ismertető Seyler 62 220. kép. А рнгеmartonl takácscéh pecsétnyomója 1764-ből Abb. 220. Petschaft der Weberzunft von Peremarton aus dem J. 1764. nem ismert fel, pedig minden kétséget kizáró?n megállapítható, hogy az kifejezetten íjfa ábrázolás Ezt követően sorra majdnem minden európai posztócsapó (Tuchmacher, fullo, foulon) céh pecsétjén megjelenik a csapófa, a körömpő és a juhnyíró olló alakjára emlékeztető speciális posztónyiró olló (francia neve: forces<>3) társaságában. Ilyen összeállítású pl. a soproni csapók 1627. évi pecsétje is.61 A magyarországi csapó céhpecsétek közül az 219. kép. A veszprémi(?) takácscéh pecsétnyomója 1644-ből Abb. 219. Petschaft der Weberzunft von Veszprém(?) aus dem J. 1644. 201