A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

mindi helyi gyűjtés, egyben kiállításon bemutatva. Az 1956-ban rendezett kiállítást 1958-ban kibővítették, installációja, korszerűtlen és kezdetleges. Látogatottsága igen magas: 19 000 fő volt. 9. Falumúzeum, Zalavár. A helyi kezdeményezésre 1958 körül összegyűjtött és egy kis helyiségben tárolt körülbelül 150 tárgy kiállításra nem alkalmas elhelyezésben képezte a „falumúzeumot", melynek fenntartására a Keszthelyi Járási Tanács 1962-re 3000 forintot biztosított. A gyűjtemény gondozását egy fő tiszteletdíjas látta el. 10. Vármúzeum, Veszprém. A városi Hazafias Népfront kezdeményezésére kiállítóhelyiség jelleggel 1960 őszén létesítették, kiállítása 1961-ben nyílt meg. Évente hat hónapon át tart nyitva, létszáma két fő időszaki részfoglalkozású 4 órás teremőr. Költségvetését 1962-ben a Veszprémi Városi' Tanács biztosította: 7500 forintot, A kiállítóhelyiségben, a Bakonyi Múzeum anyagát mutatják be, gyűjteménye nincs. Látogatóinak száma 1961-ben 9000 fő volt. 11. Fürdőtörténeti kiállítás, Hévíz. Az 1950-es évek elejém a volt fürdőtelepi kápolnában létesített fürdőtörténeti kiállítást 1957-től vette át a Múzeumi Főosztálytól a Keszthelyi Járási Tanács. A létszám 1962 január 1-én egy fő állandó részfoglalkozású 4 órás teremőr volt, költségvetése 1962-re 10 000 forint, A kiállítás csak dokumentációs anyagot tartalmaz, teljesen tönkrement állapotban, az eredetileg is alkalmatlan épületben a megye leginkább elhanyagolt muzeális intézménye. 1960-ban, nem megbízható statisztikai adatok szerint 11 000 látogatója volt. 12. Falumúzeum, Tüskevár. 1961 őszén létesült a községi tanácsi és a gyűjtemény anyagát 15 éves munkával összegyűjtői Molnár István plébános kezdeményezésére. A kultúrházban elhelyezett kiállítás rendezéséhez a Bakonyi Múzeum nyújtott szakmai segítséget, anyagi támogatást a Devecseri Járási Tanács biztosított. A falumúzeum a Múzeumi Főosztály engedélye alapján létesült, létszáma és önálló költségvetése nincs. A gyűjtemény körülbelül 1500 tárgyat tartalmaz, Az a kilenc muzeális jellegű gyűjtemény, kiállítóhely, melynek a megyei múzeumi szervezetbe történő bevonását tervbe vettük, mint a fentiekből is kitűnt, egy kivételével a felszabadulás után, az 1950-es évektől kezdve jött létre, részben a múzeumi főhatóság, részben, helyi szervek kezdeményezésére. Lényegében csak mint kiállítóhelyeket vehettük őket számításba, bár e kiállítások színvonala sok esetben nem megfelelő volt. E muzeális létesítmények egy fő főfoglalkozású gondnok kivételével csupán részfoglalkozású, gondnok-teremőri, vagy takarítói munkaerőket foglalkoztattak, mégpedig hét főt egész éven át, hat; főt fél éven át (tizennégy fő), összesen 452 000 forintos költségvetéssel gazdálkodtak, ez az összeg azonban csaknem kétharmad részben épületfelújításra biztosított, a működési kiadások mindössze is 188 000 forintot tettek ki. Függetlenül a kiállítások korszerűtlen, elhanyagolt állapotától, meg kellett állapítanunk, hogy látogatottságuk elég magas, 1960-ban összesen 120 000 fő volt. Már ez az érdeklődés, ugyanakkor a, létesítésükkel kapcsolatos nagyfokú helyi támogatás is meggyőzött bennünket arról, hogy ezeket a kisműzeumokat fenn kell tartani, kiállításaikat korszerűsíteni és a lehetőséghez képest gazdagítani kell. Mielőtt a megyei múzeumi szervezet 1962 elején történt formális létrehozásától az aktív működésig eltelt időszak eseményeit ismertetnénk, szükséges néhány szóval azokat a szintén muzeális jellegű kiállítóhelyeket, vagy gyűjteményeket is bemutatni, melyeknek a megyei szervezetbe kapcsolásáról egyelőre nem lehetett szó, csupán felügyeleti jog gyakorlását biztosították számunkra, Mindenekelőtt a nagyvázsonyi Kinizsi Vármúzeum említendő, mely már az ásatások és a helyreállítási munkálatok végzésével egyidejűleg megnyílt a közönség számára 1956-ban, a megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében, fenntartásáról egyéb nagyvázsonyi létesítményeinek (turistaszálló stb.) költségvetésében és létszámában gondoskodik. A kiállítás legutóbbi, 1958. évi átrendezése után kőtári, ásatási leleteket és korabeli (illetve másolat) bútorokat stb. tartalmaz, részben már felújításra, illetőleg bővítésre szorult 1962-ben. 1960-ban 30 000 látogató tekintette meg. A tapolcai Batsányi Emlékkiállítás, mely eredeti anyagot úgyszólván egyáltalán nem tartalmaz,, mai formájában 1957-ben létesült, az Idegenforgalmi Hivatal helyiségében tekinthető meg, fenntartásával kapcsolatban kiadások nincsenek . Látogatóinak száma 1961-ben 6000-nél több volt. Egyrészt, az idegenforgalom mértéke, másrészt a helyiek érdeklődése és támogatása biztosíték arra, hogy Tapolcán rövidesen önálló múzeumi kiállítóhely létesül. A várpalotai „Jószerencsét" Művelődési Házban kapott helyiséget az 1958-ban alapított helytörténeti gyűjtemény, melynek anyaga kizárólag helyi gyűjtésből származik s körülbelül félezer darabot számlál. Fenntartásáról a Művelődési Ház gondoskodik, a gyűjtemény gondozója tiszteletdíjat kap. A gyűjtemény helyiségében raktári elrendezésben összehalmozva látható a begyűlt anyag, így kiállításnak a szó szoros értelmében nem is mondható.