A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Kozák Károly: XV. századi oroszlános kályahcsempék a Dunántúlon
méretei a sümegi darabbal egyezőek. A csempe lapjának magassága 17 cm, szélessége 14,5 cm, a „kályha'* rész magassága a lappal együtt 10,5 cm. (Az összehasonlító méretek és a kályhacsempe fényképének megküldését Valter Ilonának köszönöm. A rajzokat Kremnicsán Ilona, a fényképeket Dobos Lajos, Király György és Kovács Éva készítette.) Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon. 1. Bud. Rég. XVIII. (1958) 243., 269—70. Holub József: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. Pécs, 1943. 17. Kádár Zoltán: i. m. Holl Imre: i. m. 230., 236., 244., 249. és 261. A felsorolt oldalakon a szerző kétfarkú, cseh oroszlános kályhacsempék képeit közli. Leggyakoribb ezek között a Zsigmond cseh oroszlánnal és magyar pólyákkal négyeit címerével díszített darab (230., 236. és 249.) a XV. század első feléből. A 224. oldalon bemutatott és e dolgozatban is közölt csempe (149. kép) a nyéki királyi kastély feltárásakor került elő, ahol egy II. Ulászló címerével díszített reneszánsz párkányt is találtak. A Jagelló-sassal bővített négyeit címeren is megtalálható a cseh oroszlán. L. Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesíthető ásatásról. Bud. Rég. XIX. (1959) 276—77. A füleki és az egri vár ásatásakor is kerültek elő cseh oroszlános kályhacsempék. (150. kép.) A dolgozatban bemutatott egri csempével azonos darab a füloki vár leletei között is megtalálható. Készítésük idejét a XV. századra tették. Valószínűleg a XV. század végén, vagy a XVI. század elején készültek. Erre utal „kályha"-részüknek agyagszalag felragasztásával történt kialakítása (152. kép), valamint némileg az a tény is, hogy a Mátyás serege által 1483-ban ostrommal bevett vár a mohácsi csata előtti évekig királyi tulajdonban volt. (Kalma* János: A füleki (Filakovo) vár XV— XVII. századi emlékei. Régészeti füzetek. Ser: II—4. sz. XXXVII. t. — Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957—82.) I. Az egri vármúzeum évkönyve. 46. kép. Sajtó alatt.) — A kályhacsempék tálalakú hátrészének készítésével Parádi Nándor foglalkozott „Későközépkori kályhacsempe negatívok" c. dolgozatában. Pol. Arch. IX. (1957) 183. 14 Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. Bud. Rég. XX. (1963) 190. 15 Holl: Imre: i. m. 264. 16 Kozák Károly: Az egri várban feltárt régészeti leletek. I. Az egri vár híradója. 2. sz. (1961) 3—12. 17 Koppány Tibor—Kozák Károly: A sümegi vár. Budapest, 1958. 20. — Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 45. és 12. , 18 Nagy Imre—Véghely Dezső—Nagy Gyula: Zala vármegye története. II. 515—16. Budapest, 1890. 19 Holub József: i. m. 20 Nagy Imre—Véghely Dezső—Nagy Gyula: i. m. 575—76. 21 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. 855. Budapest, 1894. 22 Méri István: i. m. 198. — (A Veszprémben feltárt oroszlános kályhacsempe előbb készült, mint a sümegi, hisz feltehetően arról másolták ez utóbbit. A veszprémi belső várban 1448-ban említik először a na.^y palotát: Koromрау György: Veszprém. Budapest, 19 r >7. 30. A szerző szerint legkésőbb Gatalóczy püspök Időjében épülhetett fel ez a palota.) 149
