A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Kozák Károly: XV. századi oroszlános kályahcsempék a Dunántúlon

réttel pótolták csaknem akkorára, mint amekkora az eredeti darab volt. Hasonló módon az eredeti csempéről levett mintákkal Holl Imre is foglalkozik a középkori kályhacsempéket- tárgyaló dolgozatában. Az említett darabok mérete a kétszeres zsugorodás következtében 8—20 százalékkal kisebbedett. Egy 1454— 57 között budai griffes kályhacsempéről levett soproni mázatlan másolatnál a zsugorodás mértéke a sümegi oroszlánéhoz hasonlóan 15 százalék." A második csoportba tartozó sümegi és zalaegerszegi kályhacsempék a méreteken kívül anyagukat illetően is egyezést mutatnak. A zalaegerszegi példány is barnássárgára égetett, homokkal soványított agyagból készült, mint a sümegi. A sümegi és a zalaegerszegi vár — mert bizonyára ahhoz tartozott egykor a templom közelében talált kályhacsempe — részére készített oroszlános kályhacsempék közti egyezés, kapcsolat érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a két várnak a XV—XVI. században közös gazdája volt a veszprémi püspök. Volt olyan időszak is, amikor még a várnagy és a tiszttartó személye is közös.

1

" Az első és a második csoport közti kapcsolat ugyancsak a közös gazda személyén keresztül keresendő. Veszprémben székel három olyan várnak a gazdája, ahol egyforma 146. kép. Mázatlan töredékek, 1-3. Veszprémből, 4. a sümegi várbJl. Abb. 146. Unglasierte Bruchstücke, 1—3: Veszprém, 4: Burg Sümeg. 145. kép. Mázatlan kályhacsempe Szombathelyről(?). Abb. 145. Unglasierte Kachel aus Szombathelyi?). oroszlános kályhacsempéket találtak. Ebből arra következtethetünk, hogy a veszprémi püspök részére dolgozó mesterek készíthették azokat. Valószínűnek látszik, hogy más-más mester készítette a két csoport darabjait. A méreten kívül a csempék lapjának hátoldala is két különböző kéz munkájára utal. A Veszprémben előkerültek hátoldalán jól látszanak az anyagot formába nyomkodó kéz ujjai (148. kép 1—2.), a sümegi várban talált töredékeken pedig — különösen a sarok közelében — a hátoldal benyomkodás utáni elsimítását figyelhetjük meg. (148. kép 3.) A veszprémi, sümegi és zalaegerszegi oroszlános kályhacsempék közti kapcsolatot megtaláltuk a közös tulajdonos személyén keresztül. Nem így vagyunk azonban a Szombathelyen és Vasvárott talált darabokkal, amelyek egy kissé már távolra esnek Veszprémtől és Sümegtől egyaránt, ahol az eddig tárgyalt kályhacsempék készülhettek. E kérdés további kutatásához szükségesnek tartjuk az oroszlános kályhacsempék korának meghatározását. Kádár Zoltán az oroszlános kályhacsempék korát a kísérő leletekkel való egybevetés alapján a XV. század közepe és a XVI. század eleje közti időre teszi.

11 Méri István a dunántúli alakos (népies) kályhacsempék korát — amely típusokkal együtt kerültek elő a sümegi, szombathelyi és vasvári oroszlános töredékek — a XVI. század elejére ha144