Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

gyalásait és a francia katonai segítségnyújtást kísérő utazási hullám. A török kiűzésével azután Magyarország végérvényesen bekerült az európai utazások lehetséges célpontjai közé. Noha az utazások nagyságrendjükben (számukban, a leírások részletességében, az utazások időtartamában) természetesen nem érhetik utol az érintett korszak legfontosabb útirányait (ez a 17. században mindenekelőtt Itália, majd a 18. század második harmadától Anglia), egyre gyakrabban említik az útikönyvek, és egyre több leírás jelenik meg róla. Ebben az elemzésben a magyarországi utazásoknak az előbbiekben vázolt átmeneti szakaszát szeretném bemutatni a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig. Ez utóbbi egyrészt újabb, bár kisebb mértékű törést jelent a magyarországi utazásokban, másrészt - és ez fontosabb -jelentősen átalakítja Európa magyarságképét. Témánk tehát egy jórészt „elfelejtett" ország utazási szempontból való „újrafelfedezése". A megvizsgálható korpusz egészének elemzése természetesen meghaladja e tanulmány kereteit - noha egy ilyen, összefoglaló jellegű és modern szemléletű munka feltétlenül szükségesnek tűnik, mivel a magyarországi utazásokkal kapcsolatos szakmunkák legnagyobb része 50-100 évvel ezelőtt készült. Vizsgálatunk tárgyául a forrásoknak egy részleteiben elemzett szegmensét vesszük: a magyarországi francia utazásokat. E témában is születtek már elemzések jó néhány évtizeddel ezelőtt, ezek azonban mindenekelőtt az ország bemutatásának mikéntjére helyezték a hangsúlyt. Nem vagy csak kevéssé vizsgálták ezzel szemben az utazási irodalom másik fontos vetületét: az utazási kultúrát, illetve az utazást mint aktust. A fentiekből következik, hogy e cikk két célt tűz maga elé. Először is szeretné rövid összefoglalását nyújtani a korszak francia utazásainak, rövid kitérővel a kor utazással kapcsolatos képzeteire, az utazások lehetséges kulturális és mentalitásbeli hátterére. Filológiai „újdonság" gyanánt pedig mindezt két, a magyar kritika előtt eddig ismeretlen szöveg részletes elemzésébe belehelyezve kínálja, mely két szöveg más-más szempontból szolgál érdekességekkel. Egy ismeretlen utazó Részletesebben elemzendő első szövegünk - a Lettres curieuses (Érdekes levelek) című francia útleírás rövid magyarországi passzusa - nem sokkal ezelőttig terjesen ismeretlen volt a tudományos kritika előtt. 34