Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

A könyv szerzője ismeretlen, jelenleg egyetlen katalógus alapján sem beazonosítható, és a szöveg sem tartalmaz olyan utalásokat, melyek ezt lehetővé tennék - csak az útleírás szövegének elemzése szolgáltat személyéről némely információt. Utazásának dátumát is csak hozzávetőlegesen tudjuk meghatározni, a szöveg ugyanis konkrét adatokat nem tartalmaz erről. A mű 1670-ben jelent meg, tehát logikus lenne az azt megelőző évekre tenni az utazás idejét. (Ehhez képest meglepő, hogy a szentgotthárdi csatáról, amelyben franciák is részt vettek, említést sem tesz.) A könyv későbbi megjelenése ellenére távolról sem zárhatjuk ki, hogy utazónk 1664 előtt járt volna Magyarországon, de mint azt a korábbiakban láttuk, a század hatvanas évei előtt egészen ritkák a nem katonai és nem diplomáciai indíttatású magyarországi utazások - e két lehetőséget szerzőnk esetében pedig az erre utaló bármilyen specifikus jegy hiányában elvethetjük. Ez a leírás nem egy politikai küldetés eredménye. Végigtekintve a köteten, látható, hogy szerzőnk egy valódi európai körutazást tesz. Tizennyolc itáliai levéllel kezdi könyvét, majd hat levelet küld Ausztriából, ezek közül az utolsóban található Magyarország leírása.

6 A továbbiakban leveleket küld még Prágából, Németország különböző területeiről, Hollandiából, Flandriából, Poitiers-ből, Spanyolországból és Angliából. Egyértelműen kitetszik, hogy az ismert, civilizált és elérhető Európa majd egészét bejárja. Feltételezhetjük, hogy a levelek által kirajzolódó útirány - mely logikus vonalat követ - megfelel utazása tényleges menetének. Ez az ambiciózus utazás, amely a korban általános közlekedési sebességet ismerve 2-3 évig tarthatott, mindenképpen a korszak elterjedt utazási ideálját, a Grand Tour d'Europe-oX idézi. A Grand Tour mint utazási eszmény igen közel áll a kor másik nagy utazóországában, az Angliában gyakori Gentlemen 's Tour ofEurope-hoz, de egy lényeges elemben különbözik is tőle: csak és kizárólag az arisztokráciára jellemző, ellentétben a jómódú, ám nem nemesi családoknál is gyakori Gentlemen 's Tour-ml. A két utazási típus eredetét és lényegét tekintve viszont azonos. Mindkettő a humanizmus korának utazási eszményéből táplálkozik, hátterükben a legfontosabb ars apodemica-szerzők, mindenekelőtt Justus Lipsius állnak. A korszakban Magyarországon is jól ismert Lipsius szerint az utazás célja a világ megismerése morális nézőpontból. Kiemeli az utilitas, а hasznosság jelentőségét, mely ugyan fáradságos munkával érhető csak el, ám mégis előbbre kell helyezni a voluptasnál, a gyönyörűségnél. Meghatározza azt a három fő dolgot is, melyekkel az utazónak meg kell ismerked35