Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel

adományozott neki, és többször küldte mint megbízottját fontos és kényes feladatokra, így például a lengyel udvarba. Georgiceo nemcsak tolmács és diplomata volt, de író és zeneszerző is: lefordította horvátra Thomas a Kempis rendkívül népszerű hitbuzgalmi munkáját, a Krisztus követését, amely Bécsben 1629-ben jelent meg, és egy másik horvátnyelvű jámbor elmélkedést is kiadott a császárvárosban. Georgiceo szintén Bécsben közzétett egy 12 vallásos éneket tartalmazó kötetet is, és ha mint zeneszerző nem is volt eredeti tehetség, műve az első horvátnyelvű, nyomtatott kottát tartalmazó zenei könyv. II. Ferdinánd Georgiceot a boszniai Olovo kolostorába küldte, az ottani csodatévő Mária-kegyképhez. Georgiceo úti célja a boszniai Olovo volt, de igen részletesen beszámolt a császárnak a magyarországi török hódoltságban tett útjáról is. Georgiceo útleírása sok tekintetben gazdagabb akár a császári követségekkel utazó Deraschwam, Ungnad és Ottendorf, akár a török sereggel tartó Evlia Cselebi beszámolójánál a magyarországi török hódoltságról. A dalmát humanista ugyanis nem hivatalos követséggel, hanem álruhában, egyszerű bosnyák kereskedőnek öltözve utazott, így módja volt alaposabban tájékozódni a hódoltságban. Georgiceo elbeszélésének értékét az is emeli, hogy nem a nagyközönség számára akart szórakoztató, kalandos könyvet írni, hanem bizalmas kémjelentést készített. Azért írta le a Duna mellett fekvő török palánkvárakat, hogy ha II. Ferdinánd - a reménye szerint a közeljövőben - megindítja a törököt kiűző nagy hadjáratát, pontos információi legyenek arról, hogy melyik palánkban hány török lovas és gyalogos állomásozik, a mezővárosokban hol él keresztény és hol muszlim lakosság. Georgiceo pontosan feljegyezte a távolságokat, a magyar, az olasz és a német mérföldet egyaránt használva, és nem habozott lemérni az egyik palánkban látott török ágyúk méreteit sem, bár ezt az ottani török katonák, ha rajtakapják, aligha vették volna jó néven. Azt, hogy szerzőnk milyen lelkiismeretes megfigyelő volt, a sok részletes és alapos leírás mellett az is alátámasztja, hogy az egyik szlavóniai faluról például elmondja, hogy a környéket ismerők szerint mintegy kétszáz török ház áll ott, de ő ezt, mivel sötét éjszaka volt, nem tudta ellenőrizni. Georgiceo gondosan jegyzetelt, hiszen egész útleírását annak köszönhetjük, hogy feljegyzéseit még nem kapta meg akkor, amikor kihallgatáson volt II. Ferdinánd császárnál, így utólag kellett az uralkodó számára jelentést késztenie mindarról, amit tapasztalt. Georgiceo szerencsére több volt, mint egyszerű kém, az egyetemet járt, világlátott humanista tudós, több könyv szerzője nyitott szemmel, 28