Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel

lankadatlan érdeklődéssel figyelte a hódoltságot, beszámolójából sok mindent megtudunk a török hódoltságban élő keresztények gondolkodásmódjáról. A hódoltsági keresztények szemmel látható élvezettel beszéltek Georgiceonak a ritka keresztény győzelmekről. Dunaföldvár után másfél mérföldre Georgiceo egy, a törökök által Aranycsatornának (Altun Óluk) nevezett völgybe ért, ahol beszámolója minden bizonnyal egy helyi legendát őrzött meg. Utazónknak nyilván a helybeliek mondták el, hogy a „kezdetben", vagyis a 16. században vívott régi török-magyar háborúkban, azaz mintegy nyolc évtizeddel korábban, ebben a szorosban a magyarok többször legyőzték a törököket, és egyszer akkora zsákmányra tettek szert, hogy sapkaszámra osztogatták az arany dukátokat, ezért nevezik - írja Georgiceo - ezt a helyet Aranycsatornának. Dunaföldvár közelében valóban van több olyan völgy, amely e különben sík vidéken alkalmas leshely lehetett a portyázó magyar katonák számára - ha volt alapja e legendának, az egy ilyen lesvetés lehetett. Nemcsak helyi legendákat őrzött meg számunkra Georgiceo beszámolója. Érden régészhez (vagy kémhez) méltó alapossággal írt le egy emeletes palotát, amely jórészt romokban hevert, de pincéje, konyhája, mosóháza még elég ép volt. Georgiceo különösen megcsodálta a csigalépcsős tornyot és a márvány kaput. Az egyik bosnyák kereskedő „felvilágosította" Georgiceot, hogy ez a királyné palotája volt, aki kijárt ide Budáról, hogy a tájban gyönyörködjék. Valójában Georgiceo az 1526ban a mohácsi csatában elesett Sárkány Ambrus nemesúr kastélyának az 1869-ben lebontott - romjai között bolyongott. Budáról Mohács felé indulván, 1526 augusztusában II. Lajos magyar király több napig vendégeskedett ebben a kastélyban. Georgiceo gondosan megfigyelte az egyik márványkapu felett a címert is, amelyet a 18. században még láttak e romok között. Utazónk heraldikailag pontos leírását adta a Sárkánycsalád címerének, és ez a részlet ismét arról tanúskodik, hogy Georgiceo útleírása megbízható forrásunk. A palota mellett az érdi, szintén tető nélküli, romos templomot is leírta, feljegyezve az egyik kövön talált, nyilván a restaurálás évét megörökítő 1487. évszámot. Éppen az érdi kastély rendkívül pontos és más adatokkal ellenőrizhető leírása miatt hihetünk Georgiceonak akkor is, amikor arról számolt be, - amire más forrásból nem találtam adatot -, hogy az útjuk elején Buda várától mintegy nyolc kilométerre délre a Duna partján egy ölnyi széles és ugyanolyan hosszú emlékkövet talált, amelyre (nyilván törökül) feljegyezték, hogy 29