Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566)

belement abba, hogy Kenését 4 ezer akcse helyett 7 ezerért, Kajáit 5.800 akcse helyett 8.800-ért, Arszlán, fehérvári bég falvait pedig - mint láttuk 60 ezer akcse helyett 120 ezerért írják nevére. Azt jelenti ez, hogy bevételeinek egyharmadát lényegét tekintve jogellenesen biztosították, s ehhez az alig burkolt adóemeléshez a kormányszervek minden további nélkül asszisztáltak. IM № -Я ж (S V* V b^ «£U > V « T-rrrP~jrm-nt

—nn^rrw «* y à t "$ л Л *£ -*» -& 4 ád'4-íw -^ ^ \ 2. Ажр Részlet а veszprémi náhije dzsizje-kimutatásából (1563-1565) Egy másik figyelemre méltó vonás, hogy a Mehmed bégnek osztott helységek egy részének várható jövedelmét becslés szerint állapították meg. Ez azt jelzi, hogy a szóban forgó települések még nem voltak teljes egészében oszmán ellenőrzés alatt, ezért adózóképességüket sem tudták tételesen felmérni. Az ilyen falvak és városok adóira ültetett személyeket nevezte Hegyi Klára találóan „aranyásó szpáhiknak"

12

, akik bizony nem mindig tudták kisajtolni remélt jussukat. Mindent összesítve: ha a megemelés előtti summákkal és a ténylegesen birtokolt településekkel számolunk, akkor Mehmed bég a neki elvben járó mintegy 200 ezer akcse helyett még a felénél is kevesebb, azaz csak 92.650 akcsés biztos jövedelmet kapott - a többit magának kellett kiügyeskednie. A becslés alapján megállapított kategóriában kerülnek elénk a minket most leginkább érdeklő helynek, magának Veszprémnek egyes adói is. 20