Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566)

Csupán három tételből áll a sor: a vár vásárpénzéről, vágóhídi illetékéről és bíróság elé idézési illetékéről emlékeztek meg, s esztendőre eső nagyságukat együttesen csak 3 ezer akcséra taksálták, nyilván korábbi esztimációt átvéve. (Ez az összeg kevesebb volt két várkatona éves zsoldjánál.) A dologban az a váratlan, hogy bár a hódoltatás után lett volna mód az emelésre, ezzel valamilyen okból nem éltek. Veszprém még egyszer felbukkan a bég javadalmai között. A neki juttatott három korábbi tímár-birtok egyikének harmadik tétele így betűzhető ki: „Beszprem város faluja". A név után hiányzik az adók mennyisége, az csupán a három helységet összevonva, azaz a teljes tímár-birtok végén szerepel, elég alacsony, 8 ezer akcsés értékkel, s persze megint „becslés szerint". Magyarán ezúttal is csak átemelték a korábbi viszonyokat tükröző summázatot. Elvben itt is azt várnánk, hogy a berendezkedéskor legalább a központtá tett hely lakóinak adózóképességét hamar felmérik, s a terheket annak függvényében határozzák meg. Talán az idő nem volt elég erre, de valószínűbb, hogy ez nem állt a bég érdekében; így jobban tudott a zavarosban halászni. Ha fizetésének imént taglalt furcsaságaira gondolunk, vonakodásán nem is nagyon csodálkozhatunk. Kérdés mármost, változott-e a bég személye a következő években. Török források segítségével 1556 novemberéig tudjuk dokumentálni, hogy addig egyazon Mehmed bég volt Veszprém fő elöljárója. Az egyik ilyen adat 1555. január 28-áról való, s a díván azon döntését foglalja magába, amely a nevezett egyik előterjesztésére született, s más vonatkozásban is számot tarthat érdeklődésünkre. A parancskivonat így szól: „ Veszprém bégje, Mehmed bég levelet küldött, [mely szerint] Veszprém vára a végeken fekszik, s az említett várnak gőzfürdőre (hamam) van szüksége. Minthogy nemes parancsot kért arra nézvést, hogy az alapítványt tevők építési vágya engedélyeztessék, [az] elrendeltetett.,"

13 Sajnos e kezdeményezés további sorsáról nincs információm - azaz nem merném nyugodt lélekkel arra bíztatni veszprémi régész kollégáimat, hogy keressék ezen épület nyomait. De talán érdemes az esetleges várbéli ásatásokat ilyen szemmel is végezni, illetve az eddigi anyagot átnézni. Legközelebb 1556. június 23-án találkozunk Mehmed bég nevével, amikor is azon panaszát vizsgálták meg, miszerint 4 faluját másnak adták, s így bevételi hiányai támadtak.

14 A rá 1556 szeptemberéből és novemberéből vonatkozó adatok a veszprémi dzsámi személyzetének változásait nyomon követő iratban maradtak ránk. Megüresedett feladatkörök betöltésére jelölt embereket, akik kineve21