Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Fodor Pál: Török politika Magyarországon (1520–1541)

rében elfogadta atyja örökösének a csecsemő János Zsigmondot, s évi 25 ezer aranyforint adó ellenében odaadta neki mindazokat a területeket, melyeket János király birtokolt. Egyidejűleg kilátásba helyezte, hogy hadsereget küld Magyarországra az új uralkodó érdekeinek védelmére. Szavait azzal nyomatékosította, hogy felszólította a lengyel királyt János Zsigmond támogatására, s Magyarországon és Erdélyben keményen fellépett a Szapolyai-párt megosztására törekvő politikusokkal szemben (így például foglyul ejtette azt a Maylád Istvánt, aki az ország testéről leválasztott Erdély élén „román" típusú vazallus uralkodó szeretett volna lenni).

6 A következő év nyarán személyesen vezette hadait Magyarországra, és még a felvonulás közben is azt hangoztatta, hogy célja az új király uralmának biztosítása. Ezek után, mint tudjuk, a hadjárat azzal végződött, hogy 1541. augusztus 29-én Magyarország fővárosát és középső területeit a birodalmához csatolta. A szultán 1541. évi valódi szándékait ma már szerencsére elég jól ismerjük. Köszönhető ez annak, hogy nemrégiben előkerült a Magyarországra igyekvő sereg haditerve,

7 melyből világosan kiderül, hogy Szulejmán kifejezetten néhai Szapolyai János területeit kívánta megszállni és a Szapolyai-párt vezetőit akarta elfogni. A szövetségesek elleni „ármány" a szultán Habsburgpolitikájának megváltozásával állott összefüggésben. Miután kiderült, hogy még Magyarország megszerzése sem lehetséges a Habsburgok legyőzése nélkül, a szultán megváltoztatta eddigi taktikáját. Mielőtt újra Bécset támadta volna, első lépésként birtokba vette Magyarország azon részeit, amelyek az adott időpontban viszonylag könnyen megszerezhetők voltak, hogy aztán támaszpontként és ellá3. kép 1526-os német újságlap fametszetes címoldala (Országos Széchényi Könyvtár) 11