Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Fodor Pál: Török politika Magyarországon (1520–1541)

tási bázisként használja azokat sorsdöntő nyugati hadjárataihoz (vagyis, hogy lerövidítse utánpótlási vonalait). A szultán azonban a Buda alatti táborban több ponton is megváltoztatta előzetes elképzeléseit.

8 A Szapolyai-párti főurakat - Török Bálint kivételével - szabadon engedte, sőt rájuk bízta a keleti országrész irányítását. János Zsigmondot (illetve gyámját: Martinuzzi Györgyöt) Erdély, Petrovics Pétert pedig a Temes-vidék szandzsákbégjévé nevezte ki, jelezvén, hogy ott a továbbiakban az ő kegyéből, oszmán hivatalnokokként gyakorolhatják az uralmat. Az oszmán uralkodó ezzel az intézkedéssel lényegében azt ismerte be, hogy egy hadjárattal még a Szapolyai-országrészt sem képes bekebelezni és birodalmához csatolni. Döntését ugyanakkor az is befolyásolta, hogy az ország keleti fele távol esett a hódítás fő irányától, s egyelőre nem kívánt bajlódni annak megszervezésével. Ugyanis már Budán elhatározta: rövidesen újra megpróbálkozik Bécs elfoglalásával. Végső soron ez a „tervmódosítás" nyitotta meg az utat ahhoz, hogy a következő két évtizedben életre keljen a belügyeiben önálló, ám az Oszmán Birodalomnak adót fizető vazallus Erdélyi Fejedelemség. Ez azonban csak azért történhetett meg, mert Szulejmán csúfos kudarcot vallott nagyra törő terveivel. A Bécs ellen indított hadjáratok sorra elakadtak; 1543-ban az oszmán seregek Esztergomig jutottak, 1545-ben pedig még addig sem: tavasszal, a felkészülés kellős közepén, a szultán lefújta a vállalkozást.

9 Az oszmán hódító gépezet leállt, s országszerző hadjáratok helyett magyarországi várharcokban fecsérelte el a birodalom erőforrásait. így állandósult az az állapot, melyet eredetileg a Magyarországon küzdő felek egyike sem tűzött ki célul: az ország három részre szakadt. Szulejmán és Habsburg Ferdinánd ugyanúgy Magyarország egészét akarta megszerezni, mint ahogy a magyar politikusok is minden eszközzel szerették volna egyben tartani országukat (ez a magyarázata annak, hogy miért álltak át oly gyakran egyik uralkodótól a másikhoz). De mert egyik világhatalom sem tudott a másik fölé kerekedni, végül megosztoztak a küzdelem tárgyán, Magyarországon. 1545-ben fegyverszünetet kötöttek, majd 1547-ben aláírták az első Habsburg-oszmán békeszerződést.

10 Magyarország másfél évszázadra két világbirodalom határvidéke és három hatalom: a Habsburg, a török és az erdélyi állam küzdelmeinek és szakadatlan várharcainak színtere lett. 12