Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század)

/. kép Veszprém 1593-as ostroma. Wilhelm Peter Zimmermann rézkarca (Samuel Dilbaum könyvében) A Magyarország trónján ülő Habsburg uralkodók és az 1556-ban felállított Udvari Haditanács által megszervezett török elleni végvárrendszer a 16. század második felében hét úgynevezett végvidéki főkapitányságra, azaz egy fővár köré szerveződött kisebb várak egységére oszlott az Adriai-tengertől észak-kelet felé haladva a horvát, a bán által irányított Kulpa menti, a szlavón (vend), a kanizsai, a győri, a bányavidéki és a felső-magyarországi végvidéki generalátusságokra.

5 Veszprém a győri végvidék várainak (Győr, Szentmárton, Pápa, Csesznek, Tihany, Vázsony, Keszthely, Csobánc, Szigliget, Palota, Tata, Gesztes) sorába tartozott, amely a bécsi császárváros védelmének biztosításában kiemelt szerepet töltött be és amelynek irányítására ezért az Udvari Haditanács mindig igen jelentős figyelmet fordított. Ez a végvidék a 16. század negyvenes esztendeinek közepétől mintegy két évtized alatt többek között annak köszönhetően vált a végvárrendszer egyik legolajozottabban működő egységévé, hogy katonaságának zsoldját - éppen Bécs és Ausztria védelmének érdekében - túlnyomórészt nem Magyarország jövedelmeiből, hanem a határos osztrák tartomány, Alsó-Ausztria segélyeiből 93