Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Molnár Antal: A Veszprémi Egyházmegye a török hódoltság idején

Széchényi György 1649. P. Vien. п. 97. Sennyey István 1668. P. Vien. п. 165. Széchényi Pál 1687. P. Cons. vol. 85. fol. 869r-880v. P. Vien. n. 240. 18 Vö. 16. jegyzet. 19 Hyazinth FREY: Die Beziehungen der Kapuziner zu Ungarn bis zur Gründung des ersten Klosters (1595-1674) Budapest, 1949, 68-77, 166-168. Javadalom-politikájára: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL), A 33 Magyar Kancelláriai Levéltár, Propositiones et opiniones, fasc. 2. п. 13, fasc. 4. п. 71, läse. 5. п. 68, 108, fasc. 6. п. 340. (ezeket az adatokat TUSOR Péternek köszönöm); MOL P 1314 A herceg Batthyány család levéltára, Missiles (a továbbiakban: P 1314) No. 21 234-21 235. (Jakusich György Batthyány Ádámnak, Sümeg, 1638. július 16., július 22.) 20 Prímási Levéltár, Esztergom, Archívum saeculare, Acta radicalia, Classis X, Nr. 196, fasc. 10, p. 31. (Jakusich György Lippay Györgynek, Sümeg, 1641. február 19.); uo., fasc. 43, p. 107-108. (ifj. Sennyey István Szelepcsényi Györgynek, Sümeg, 1671. március 11.); uo., fasc. 47, p. 421-422. (ifj. Sennyey István Szelepcsényi Györgynek, Sümeg, 1678. augusztus 24.) 21 A szegényes körülményeket jól mutatja a sümegi vár 1658-ban felvett leltára: Prímási Levéltár, Esztergom, Archívum saeculare, Acta radicalia, Classis X, Nr. 196, fasc. 39, 26-27. Ugyancsak 1658-ban, Hoffmann Pál püspök installációjáról írt jelentésében Kissevith Horváth György is igen siralmasnak találta a sümegi vár állapotát: MOL E 150 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta Ecclesastica Regestrata, fasc. 63, fol. 15r-16r. 22 A veszprémi püspökök processzusaiban szinte valamennyi tanú Veszprémet nevezi meg, mint az egyházmegye központját és nem Sümeget, (vö. 17. jegyzetben felsorolt jegyzőkönyvek). 23 LUKCSICS Pál-PFEIFFER József: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. {A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 1.) Veszprém, 1933, 7-14. Id. Sennyey István így számolt be a székesegyház altemplomának restaurálásáról (Bécs, 1631. május 6.) "Fuit olim ecclesia cathedralis a Sancto Stephano primo rege fundata ante sexcentum sexdecim annos in honorem Sancti Michaelis Archangeli, quae in totum desolata est, nee remanent nisi aliqua vestigia templi, et inhabitatur ab hominibus. Ego autem ad sacra facienda et ad sacramenta ministranda curavi subtus dietam ecclesiam antiquam subterraneam aecomodari ecclesiam [...] [242r.] In ecclesia cathedrali Vesprimiensi tarn in fortalitio, quam in loco residentiae exercetur cura animarum per canonicos, quam ego introduxi post octaginta annos, et adestfons baptismalis in ecclesia Vesprimiensi [...] Quando ego veni ad ecclesiam Vesprimiensem, desiderabatur sacra suppellex, et alia pleraque. Sed nunc est ad sufficientiam instrueta necessariis ad divinum eultum per agendum et pontificalia exercenda. Non habet ecclesia in fortalitio Vesprimiensi chorum, orgánum, пес campanile, пес campanas, sed dominus promovendus promovebit, ut ego in animo habebam [...] Insignes reliquiae et corpora sanctorum sunt amissa, habent tarnen reliquiaria, in quibus decenter reliquiae asservantur. " magyarul: „A székesegyházat egykor Szent István, első királyunk alapította 616 évvel ezelőtt Szent Mihály Arkangyal tiszteletére, teljesen el van pusztulva, a templomnak csupán néhány romja maradt fenn, és emberek laknak benne. Én viszont az említett régi templom alá a szentmise végzésére és a szentségek kiszolgáltatására alkalmassá tétettem az altemplomot.[...] A veszprémi székesegyházban, a várban éppúgy mint a püspöki lakhely helyén a kanonokok végzik a lelkipásztorkodást, ezt én vezettem be nyolcvan év után; 83