Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Varga J. János: Kara musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém

törökök megszállták a Szigetközt, felperzselték Győr külvárosát, majd 7én a nagyvezír továbbindult Bécs felé, hátrahagyva Ibrahim pasát mintegy 25 ezer emberrel, hogy elzárja a győri és a komáromi őrséget a török utánpótlási vonalaktól. A dunántúli védelmi rendszer napok alatt öszszeomlott, a végváriak után a Rába sáncaihoz rendelt vármegyei hadak is csapatostól szökdöstek haza. Most már azok is meghódoltak - a nádort és szűkebb környezetét, meg 1300 fegyveresét kivéve -, akik addig tisztüknél fogva kitartottak: Draskovich Miklós országbíró, Batthyány Kristóf dunántúli főkapitány és fia Ádám, a Nádasdy család tagjai, Esterházy Ferenc cseszneki kapitány és sokan mások. Tehetetlenül - önmagukat, családjukat meg javaikat mentve - álltak a Dunántúlon végigsöprő forgószélben, akárcsak őrhelyüket elhagyó katonáik. Néhány hét múlva, a császárvárosért szeptember 12-én megvívott kahlenbergi csata után, gyökeresen megváltozott a katonai helyzet, és a tegnapi meghódoltak szembefordulhattak az immár legyőzött hódítókkal. Szilahtár török krónikás szerint a Batthyány-ak 14-én lekaszaboltatták a melléjük rendelt török katonaságot.

31 A hírt megerősítette Draskovich Miklós Esterházy Pálhoz intézett levelében, hozzátéve, hogy az akciónál 5. kép Gróf Batthyány Kristóf, 1670 körül (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka) 61