Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Varga J. János: Kara musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém

Az utóbbiaktól kiállított 5-5 ezer katonával Erdődy Miklós horvát bán a Száva mentét, Johann Ferdinand Herberstein gróf Stájerország bejáratát védte a Muraközben.

12 A török fősereg Duna menti útvonalától egyelőre távol, a Nyugat-Magyarországot biztosító Rába vonalon, a Rába-köztől Szentgotthárdig tehát magyar katonaság állott. Legütőképesebb elemét a végváriak alkották, akik a Győri és a Kanizsával szembeni Főkapitánysághoz tartozó 29 (12+17) erősségben szolgáltak. Az uralkodó 1682. évi pátensével az 1672 előttire visszaállított létszámuk 4620 főt tett ki 1683. májusában: 1946 lovast, 2571 gyalogost, 73 tüzért és 30 egyéb szolgálatot teljesítő személyt, ami a Magyar Királyság 11.991 főt számláló teljes várőrségének 38,52%-át jelentette.

13 A nádor március 18-án szólította táborba a végváriakat és a vármegyei hadakat, 12 lovas és hat gyalogezred kiállítását kérve: „Eljött az idő, hogy az édes magyar haza felszabaduljon a török járom alól, fogjon tehát mindenki fegyvert, mutassa meg hazájához való kötelességét" buzdította őket pátensében. A Bányavidéki és a két dunántúli Főkapitányság végváraiból három lovas és egy gyalogezredre, mintegy 5 ezer katonára

14 - az állománynak csaknem a felére - számított, a többit, tehát kilenc lovas és öt gyalogezredet a dunántúli és a Thökölynek még meg nem hódolt alsó-magyarországi vármegyék insurgenseiből és a földesurak servitori csapataiból kellett kiállítani. A felelősség elsősorban a nádort - úgyis mint bányavidéki főkapitányt -, azután helyettesét, idős Bercsényi Miklóst, Batthyány Kristóf dunántúli főkapitányt és fiát, Ádámot - aki áprilisban a Haditanács engedélyével átvette apja tisztét

15 -, továbbá Draskovich Miklós országbírót, a Rába menti Sárvár birtokosát és a vármegyék főispánjait terhelte.

16 Ha nehezen is, márciustól június közepéig összesereglettek a dunántúli és az alsó-magyarországi kontingensek: végváriak, a vármegyék nemesi felkelői és a főúri magánkatonaság tagjai. Szép számmal sorakoztak föl a Rába vonalon Luigi Ferdinando Marsigli császári hadmérnök irányításával kiépített védműveknél

17 és a Vág mentén: az Alsó-Vágnál Lipótvártól Semptén és a gutái földsáncon át Komáromig mintegy 10-12 ezer ember a nádor és Bercsényi vezetésével, míg a Rábánál az ifjabb Batthyány meg az országbíró 6 ezer katonával.

18 Kara Musztafa június közepén elindult Eszékről, és eleinte a Duna jobb partján haladt Szekszárd és (Duna)földvár érintésével, majd lerövidítve útvonalát Székesfehérvár - Szentmárton - Győr irányába for58