Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Varga J. János: Kara musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém

dúlt. Előtte Thököly hét­ezer embere haladt a feje­delem biztosaival, Barkó­czyval, Szepessyvel és Sza­layval, hódoltatva a megfé­lemlített Észak-Dunántúlt. 20 Mielőtt a nagy vihar szele megérintette volna a végvá­rak őrségét, a Győri Főkapi­tánysághoz tartozó balaton­felvidéki erősségek tisztvi­selői - közöttük Babócsay Ferenc, Bezerédi István, Kétheli János, Vörös Pál, Tóti Lengyel János és má­sok - június 12-én tanács­kozásra gyűltek össze Pá­pán, és összefogásra buzdító levelet intéztek Batthyány Ádámhoz: a Rábánál össze­vont hadinépet tartsa együtt, ők is azon lesznek, hogy ka­tonáik ne széledjenek el. 21 Kilenc nappal később azon­ban - közeledvén Barkóczy fegyveresei, meg a nagyve­zír irdatlan hada - segélyké­rő futárok indultak a végekről a dunántúli főkapitányhoz: „Azért talán nem ártana Nagyságodnak egy kevéssé erre felé fordulni azon néppel, mégis elmenne a híre, és így megtartóztatná magát az pogány eb — írta Babócsay Ferenc Veszprém főkapitánya, — noha mi készen vagyunk Őfelsége hűsége mellett vérünk kiontására és amint legjobban lehet, szegény hazánk vigyázására és oltalmára, de egy tábornak megfelelni, jól tudhatja Nagyságod elégtelenségünk... " 22 Hamarosan Bezerédi Ist­ván pápai vicekapitány küldött kétségbeesett hangú levelet, a vár átadása előtt valószínűleg az utolsót: „Az hatalmas Istenért, Nagyságtok közel­gessen erre mifelénk, talán több hírmondót nem küldhetünk, mert berekesztenek bennünket. " 23 Június 24-én ismét Veszprémből jelentkez­4. kép I. Lipót császár (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka) 59

Next

/
Thumbnails
Contents