Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Varga J. János: Kara musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém

Varga J. János KARA MUSZTAFA 1683. EVI HADJÁRATA ÉS VESZPRÉM IV. Mehmed szultán (1648-1687) 1683. február 20-án hivatalosan is deklarálta az I. Lipót császár (1657-1705) elleni háborút. A Drinápoly melletti tágas mezőn gyülekeztek az oszmán csapatok, ahol háromlófarkas hadijelvény lengett a kora tavaszi szélben, jeléül annak, hogy maga a szultán személyesen vonul a sereggel. Márciusban megszemlélte a hadakat, majd a hónap utolsó napján Kara Musztafa nagyvezírrel együtt elindult Belgrád felé.

1 A Duna völgyében haladó törökök létszámát az egykorúak túlzó becsléseivel szemben 80-100 ezer főre tehetjük. Később még 40-45 ezer fegyveressel gyarapodtak, amikor a budai és az egri pasa, továbbá Giráj tatár kán, a két román vajda, meg Apafi Mihály erdélyi és Thököly Imre felső-magyarországi fejedelem segélycsapatai csatlakoztak hozzájuk.

2 Május 3-án elérték Belgrádot, ahol a szultán Kara Musztafát nevezte ki a hadjárat fővezérévé. Mehmed maga Belgrádban maradt, katonái pedig továbbvonultak a drávai átkelőhelyhez, amelyet - Sárkány István légrádi kapitány értesülése szerint - 15 ezer janicsár őrzött, nehogy a Muraköz védelmére rendelt keresztény csapatok felgyújtsák. Eszékre június 2-án érkeztek meg.

3 Már ötödik napja foglalatoskodtak a zsold és az élelem kiosztásával, meg a tölgyfahídon felfedezett hibák kijavításával, amikor díszes kíséretével megérkezett Felső-Magyarország fejedelme. Thököly Imre a török /. kép Kara Musztafa török nagyvezír (Egykorú festmény Bécs város múzeumában) 55