Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Juhász Dezső: A KORAI ÓMAGYAR KOR NÉVADÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL VESZPRÉM MEGYÉRE

В) Településnevek 1. Vízrajzi szókincselemeket tartalmaznak a következő településnevek: [Nemes]/iűwy (1137): a hány jelentése 'mocsár, láp', mint a Hanság táj­névben. Vöröstó (1121/1420) eredetileg vöröses medrű szikes tavat jelölt, ennek a partján települt a falu. Aszófő (1211) időszakos, kiszáradó víz kezdeténél létesült. Vizek fejénél, azaz kezdeténél vagy forrásánál talál­hatók a következők is: Tapolcafő(\. fentebb is), Balatonfő[kajár] (1382), Fenyőfő (1337-40), [Balaton]/wz/o (1270). A Fenyőfő és Fűzfő az alább tárgyalandó növényzeti alapú nevekhez is jó adalék. Vizek torkolatát a régi magyar nyelvben a torok és a tő közszavakkal nevezték. Ebbe a cso­portba tartozik a Marcaltö (1380), amely a Marcal torkolatára utal. A források jellegzetes helyi megjelölője a kút. Ez van például a Hidegkút és a Kékkút névben. A Kékkút első okleveles említése 1338-ból Kukut (azaz Kűkút), tehát a szó előtagja később módosult úgy, hogy a kő főnév helyett a kék melléknevet érezték és illesztették bele. 2. Domborzatra, növényzetre, természeti képződményekre utalnak a kö­vetkező településnevek: Hegymagas - eredetileg Ügymagas (1093: Vgmogos, de 1222: Higmogos), melynek ügy (~igy) előtagja a 'szent' jelentésű régi igy~egy~üd stb. szó változata (1. pl. egyház), és lehet, hogy pogány áldozóhely emlékét őrzi. Legközelebbi névtani párhuzama a Győr­Sopron megyei Hegykő (1262: Igku), amely eredetileg Igykü-nek hang­zott, de elhomályosulván népetimológiával a hegy földrajzi köznévhez idomult (vö. Zelliger 1991., 77-82, másként: Kiss 1995., 21). A Barnag helységnév (1233: Barlag) a barlang szó eredetibb barlag változatából keletkezett. Az Öskü (1237 е.: Es) az Ös {ős 'előd') személynév és a kű~ kő 'sziklás hegy, hegyi vár' összetétele. A Szigliget (1121/1420) 'beszögellő liget' ligetes, a Mezőlak (1286) mezei környezetre utal. Sü­meg-et hagyományosan a som növénynévből szokták származtatni (1. FNESz.), de az etimológia részletei nem megnyugtatóak. Lehet, hogy a korábbi feltevésekkel szemben nem volt hangrendi átcsapás és a süveg szó ómagyar változatával van dolgunk, amely metaforikusán a település mel­letti várhegy jellegzetes alakjára utalt (1301 : Symeg). A természeti tényezők - bár alkalmanként látványosan is megváltozhat­nak - általánosságban meglehetősen időtlenek, a névtani tipológiában kevés korhatároló támpontot szolgáltatnak. A műveltségi nevek között sokkal több korhoz köthetőt találunk; ezenkívül bizonyos toldalékok, képzők, tehát a szavak nyelvi alkata árulkodhat a nevek korai keletkezésé­ről. 94

Next

/
Thumbnails
Contents