Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Juhász Dezső: A KORAI ÓMAGYAR KOR NÉVADÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL VESZPRÉM MEGYÉRE

A -d, -gy és -/* képzős szavak például kevés kivétellel az Árpád-korban keletkeztek: Hegyesd (1329): az itteni vár csúcsos magaslaton épült; Nyárád (1237-40), Nyirád (1272): a nyár és nyír fanevek származékai; a [Balaton]/wreí/ (1211) névben afürQ) madárnév van, jelentése 'fürjekben bővelkedő hely'. (A Füred helységneveknek а fürdik szócsaládjába való átvonódása újkori téves etimológia eredménye.) A Lázi falunév (1093) egy 'tisztás, szénatermő hely, rét, irtvány' értelmű tájszót tartalmaz, -i képzővel megtoldva. 3. Ugyanez az -/ képző található a [Balatonjába// (1531) és [Balaton]udvari (1164) nevekben, melyeknek alapszava 'akol' és 'udvarház' értelmű, de jelentéstanilag már új típust jeleznek: az emberi létesítmények neveit. E csoportnak kevés ómagyar példája van megyénk anyagában, de megemlíthetjük az Örvényes-t (1211 : Eurmenes), amelyben a 'malom' (kevésbé valószínűen az 'örvény') jelentésű régi örmény van, valamint ide sorolható a Malomsok (1325) is; ebben a sok utótag 'falu' jelentésű. Emberi létesítmények voltak a növényzetből, fákból, kövekből összeállított mesterséges akadályok, a gyepük, amelyeknek emléke több helynévben fennmaradt: Farkasgyepű (1401), Gyepü[ka}án] (1357), [Bakony]gyepes (1218: Silva Gepus - azaz Gyepűsl). 4. A természeti nevekkel szemben kialakított úgynevezett műveltségi nevek csoportjában a törzsnévi eredetű helyneveknek van legszilárdabb korhatároló értéke. Általános vélemény szerint ezek a X-XI. században keletkeztek a törzsi szervezet felbomlásának eredményeképpen. (A kérdésnek hatalmas szakirodalma van, több vonatkozásban még viták zajlanak.) A megye mai határain belül legtöbb helynévi nyoma a Keszi törzs töredékeinek van: [Gyu\a]keszi (1164), [Pap]keszi (1327 е.), [Egyházas]kesző (1251/1263), [Vár]kesző (1251/1263). További törzsnevekből: Gyarmat (1153 k.), [Som\ó]jenő (1321: Kysyenew), Tüskevár középkori neve Nagyjenő volt (1321), [Hajmás]£e> (1220 k./1323/1403), Megyer (1332). Ide szokták még sorolni a Varsány helyneveket is; így nevezték a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán néptöredéket. Emléküket a megyében [VQSzprém]varsány őrzi (1093 k.). Egyesek törzsnevet keresnek az Örs helynevekben is, de ezek inkább személynév! eredetűek: [A\só]örs (1290), [Felső]ö/-s (1127-31), [Kővágójo™ (1266: Wrskaaí). 5. Legtöbb népnévi helynevünk is a kora középkorhoz köthető. [Papa]nyőgér (1432) első lakosai a katonai segédnép szerepét betöltő, eredetileg török nyelvet beszélő nyögérek voltak. A Kolontár (1308-26: 95