Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

reite meg. A természeti nevek jellegzetes példáit a régi törzsi és etnikai megoszlásra utaló szavakkal, régi foglalkozásnevekkel egészítette ki, miközben rámutatott a helynévadásnak a vallásra, a feudális jogszokásra, a birtoklásra vonatkozó eseteire is. A honfoglalás eseménye az embereket évszázadokon át érdekelte, s a vele kapcsolatos mondák műveltségünk részévé váltak krónikáink, történeti énekeink, 18-19. századi szépirodalmi és képzőművészeti alkotásaink révén. Lukács László a turulmonda és a fehérló-monda történeti áttekintését végezte el, hangsúlyozva, hogy a nemzeti megújulás korában a honfoglalásról szóló történet előadása, illusztrálása a magyar nemzeti öntudat kifejezését, erősítését szolgálta. A magyar kultúra történetének kutatóit több, mint kétszáz éve folyamatosan érdekelte a kérdés, hogy milyen lehetett az ősmagyarság vallása. Hoppal Mihály az e tárgyban született kutatási eredményeket tekintette át, s a sámán, a táltos, a regös alakjait a keleti gyűjtései során tapasztaltakkal hasonlította össze. Szerkesztő 6