Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Mesterházy Károly: ÚJ SZEMPONTOK A TÖRZSEK ÉS NEMZETSÉGEK KUTATÁSÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN

Miért ezek a nemzetségek-családok szerepelnek Anonymusnál a honfoglalás dunántúli eseményeiben? Zsoldos Attila észrevétele szerint az Anonymus által említett genusok az Árpád-család uralmi központja körül települtek le. Másik feltehető szempont, ami a Névtelen szerzőt vezette, hogy ezek a nemzetségek valamilyen módon rokoníthatók voltak az Árpádokkal. Következésképpen a Dunántúl elfoglalásában szerepeltetett vezérek-genusok, legalábbis részben, a fejedelem rokonai voltak. így alakulhatott ki Árpád és rokonságának összefüggő, nagy birtoktömbje. Más kérdés, hogy ezért a honfoglalás igazi történetében vezéri szerepük alig hihető. Nem volt eddig szó a fejedelmi család, az Árpádok birtokairól. Kétségtelen, hogy övék volt Tolna megye jelentékeny része, ahol Tevel udvarhelyének emléke máig megmaradt. Az itteni birtokokból adományozta meg Álmos herceg bőkezűen a dömösi apátságot, I. Béla király pedig a szekszárdit, ahol temetkezett is. Valószínűleg kezükön volt a későbbi Baranya megye is, ahol nem találunk ún. ősfoglaló nemzetséget. A Zselicség, amelyhez a megye északi fele tartozik, adott otthont egy fejedelmi udvarháznak, amelyből alakult a pécsváradi apátság. Pécsett alakult meg a Dunántúl egyik püspöksége. Tolnához hasonlóan fontos birtokközpont Veszprém megye. A fejedelmi család tagjainak udvarhelyei a Bakony szélén csoportosulnak: délen Jutás és Fájsz, északnyugaton Tevel. A birtokszerveződés során, majd az államalapítás korában és később is a Bakony egy része Veszprém megye egészén belül megtartotta önállóságát. Külön ispán felügyelete alatt maradt, mint királyi erdőuradalom. A zirci kúria is egy uradalmi központ lehetett. A bakonyi erdőispánság pontos kiterjedése ismeretlen. Ismert falvai főleg a megye északnyugati felére esnek. Az egykor nagy, összefüggő területet az adományozások (bakonybéli apátságnak, felemelkedő miles rétegnek, jövevény nemeseknek, stb.) feldarabolták. Mivel a Bakony fejedelmi kézen volt, a területén feltűnő nemesi nemzetségek egy része az erdőispánság vezetői közé tartozott, esetleg a fejedelmi nemzetség tagja lehetett. Ilyenek elsősorban a Vázsonyiak, akiknek felmenőit jelezheti a Nagyvázsonyban talált rozettás lószerszámos női sír, és szerényebb férfi párja, valamint az ismeretlen nevű előkelő családra utaló gici sír. A nagy nemesi nemzetségek mellett sok kis nemzetség tűnt fel másfelé is. Őket jelzik a régészeti leletek. Az erdőispánságon kívüli terület valószínűleg korán fejedelmi kézre került, ha már nem kezdettől fogva azon volt. Korai nemzetségi megszállásnak nincs nyoma, még ha Anonymus a Szalók nemet is teszi meg Veszp14