Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Mesterházy Károly: ÚJ SZEMPONTOK A TÖRZSEK ÉS NEMZETSÉGEK KUTATÁSÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN

juk, hogy a várszervezet előbb jött létre, mint az ezredforduló. És ekkor igaza lehetne Anonymusnak, aki a 10. század elején és közepén építtet várakat honfoglaló vezéreivel és azok fiaival. Ez végül is nem lehetetlen, hiszen a besenyők is várak körül csoportosultak. Csak a régészeti kutatások ellentmondásosak e tekintetben. A másik lehetőség szintén nehezen képzelhető el: egy bizonyos időben az összes törzsnévi települést a várak alá rendelték. A hét honfoglaló törzs valószínűleg a besenyőkéhez hasonló módon nemzetségekből állt. De nem 108-ból, mint Kézai írja, és nem is az anonymusi nemzetségekből. Ezek ugyanis mind nemesi vagy másként úri nemzetségek. Eredetük nyilván visszavezethető a honfoglalás kori törzsek eredeti nemzetségeire, de itt még rosszabb helyzetben vagyunk, mint a törzsek esetében. A törzseket alkotó nemzetségek nevét ugyanis egyetlen forrás sem jegyezte fel. Talán egyet kivéve: Árpádét. Róla azt találjuk Kézainál, hogy a Turul nemzetségből származott. Ez az adat azért érdemel hitelt, mert a pusztai népek, főleg a törökök nemzetségei gyakran kapták nevüket ragadozó madarakról. Klasszikus példaként szokták a 24 oguz nemzetséget idézni, amelyeknek négyenként, azaz törzsenként ragadozó madarak voltak az ongonjai (eredeti értelemben az ős szellemét jelenti a szó). Az illető törzsben az ongonra nem vadásztak, húsát nem ették, nem bántották. De egyáltalán nem biztos, hogy ilyen eredetibb nemzetség neve rejtőzik az Ákos (fehér sólyom), Kartal (sas), vagy az Apafarkas-Agmánd úri nemzetségek neve mögött. Az eredetibb nemzetségek népe nyilvánvalóan nem nevezhette magát saját törzsszövetségbeli törzsének nevéről. A Turul nemzetség szállásföldjén nem lehetett Kér, Tarján, vagy más törzsi tudatot őrző közösség (falu), legfeljebb meghódított és betagozódott idegen törzstöredék, pl. besenyő, bolgár, bércei, oszlár, stb. A nyomokban is alig ismert eredetibb nemzetségek valószínűleg csak olyan mértékben léteztek, amennyire a törzsekkel, mint politikai realitással számolhatunk. Ilyen mértékben lehettek meg önálló szállásföldjeik is. Kivételképpen maradhattak meg kisebb-nagyobb tömbjeik, első sorban az egyeduralmat megragadó Árpádok rokonsága körében, a soraikból kiemelkedő úri nemzetségek közt. A nemesi nemzetségek más mércével mérendők. Birtokaik jogalapját I. István törvényei ill. adománya jelentik. Korábbi birtokaik mellé esetleg kaphattak, később vásárolhattak törzsnévi falut is. Mégis gyakran kimutatható, hogy az örökség jogán bírt falvaik között nem fordul elő törzsnévi település. 11