Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Lukács László: A HONFOGLALÁS TÖRTÉNETI MONDÁINKBAN

Egy fejér lovat hozatának, Féket nyerget aranyast hozának. Az herceghez bocsátanak, Hogy ilyen szóval neki szólnának: „Ez szép lóval azok tisztelének. Kik Szythiából kijüének, Nagyságodtul feldet kérének. Országodban letelepedének." Herceg azval veszté magát Hogy az dolgot meg nem érté, Az szép lovat megszereté, Hogy ki miatt földet elveszte. Az szép lónak eríltében, Az szót monda az kevetnek: „Annát adok én feldemben Mint kivannak ök, nagy bösséggel." „Feldedet attad fejér lován, És fívedet aranyas féken. Duna vizit aranyas nyergen, Akkort való nagy szökségedben." Herceg hallá, mosolyodék, Azzal semmit nem gondola; Az kevetnek akkoron szóllala; Haragjában azt mongya vala: „Ha az szép lovat azért kilték, Egy sulyokkal majd agyon verjék, Nyerget vessék az Dunába, És az féket az fíben elrekentsék." Kévétek azt mondták az hercegnek: „Nem kell tenni kegyelmednek; Azzal az magyarok károsok sem lesznek, Inkább lesznek nyereségesek. 108