Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Fóthi Erzsébet: A VESZPRÉM MEGYEI HONFOGLALÓK EMBERTANI VIZSGÁLATA

hogy fejlődési zavarként alakult ki a csípő-rendellenesség, amely eredmé­nyeképpen a jobb láb 5 centiméterrel rövidebb volt. A termet 167 cm. 29. sír. Infans II. korcsoportba tartozó gyermek töredékes, hiányos váza. 30. sír. Maturus korú férfi koponya- és váztöredékei. A koponya na­gyon rövid (hyperbrachycran). A termet 175 cm. 31. sír. Infans I. (5-6 éves) korcsoportba tartozó gyermek töredékes, hi­ányos koponyája és váza. 32. sír. Aduitus korú férfi post mortem deformálódott koponyája és ép váza. A termet 167 cm. 33. sír. Aduitus korú nő ép koponyája és váza. A koponya közepesen magas, közepesen széles és alacsony. A jelzőket tekintve az agykoponya közepes (mesocran), alacsony, a homlok közepesen széles. Az arc és a szájpad keskeny, a szemüreg nagyon alacsony, az orrüreg közepes. A termet 156 cm. 34. sír. Infans I. (3-4 éves) korcsoportba tartozó gyermek töredékes, hi­ányos koponyája és váza. 35. sír. Senilis korú férfi koponya- és váztöredékei. A koponya közepe­sen hosszú, nagyon széles, a jelző tekintetében rövid (brachycran). A bal falcsonton a bregma közelében 42 mm x 29 mm átmérőjű, szilvamag alakú jelképes trepanáció látható. A műtétet sok évvel a férfi halála előtt végezhették, a seb tökéletesen gyógyult. A termet 170 cm. Demográfia A veszprémi és a balatonfüredi lelőhelyekről származó leletek esetén a kis esetszám miatt nem lehet demográfiai elemzést végezni. A Várpalota­Semmelweis utcai temető mérete viszont lehetővé tesz néhány óvatos megjegyzést. A temetőből 16 fiatalkorú és 18 felnőtt egyén maradványait tárták fel. A felnőttek között 9 férfi és 9 nő volt. A kiegyensúlyozott nemi arány békésen és folyamatosan együttélő népességet jelez. A felnőtt férfi­ak közül ketten az aduitus, öten a maturus és ketten a senilis korcsoport­ban haltak meg. A nőknél hárman haltak meg az aduitus és hatan a maturus korcsoportban. A senilis kort egy nő sem érte meg. Rossz életkö­rülményekre utal a fiatalkorú halottak magas aránya (47 %). A fiatalon elhunytak között 6 infans I. korcsoportba tartozó (0-6 év közötti) gyermek volt. Ugyancsak hatan haltak meg az infans II. korcsoportban (7-14 éves koruk között). A juvenilis korban (15-20 éves koruk között) meghaltak száma 4. Ebben a korban már meghatározható a nem is. A négy egyénből 78

Next

/
Thumbnails
Contents