Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

nincs módunk. így a már említett halimbai temetőn kívül egyetlen lelőhely sincs teljes egészében feltárva. Ez bizonyos mértékig megnehezíti a Veszprém megyei 10-11. századi leletanyag feldolgozását, illetve a leletek alapján a következtetések levonását. A háború előtt összegyűjtött anyag nagy része ma már nem azonosítható. Következtetéseink így sok esetben bizonytalanok. Ezekkel az okokkal magyarázható, hogy a régészeti leletek egyelőre nem tükrözik kellőképpen Veszprém városának és a megyének az ezredfordulón betöltött, fent vázolt kimagasló szerepét. Veszprém megye leletei Ez ideig a mai Veszprém megye területén 34 településről ismerünk a 10. század végére, all. század elejére keltezhető leleteket, összesen 60 lelőhelyről. Ezek között szerepelnek sírleletek, temetőrészletek, néhány telepjelenség. (Terjedelmi okok miatt nincs lehetőségünk a topográfiai terepbejárások eredményeinek, valamint a múzeum gyűjteményében fellelhető, ismeretlen lelőhelyű régészeti anyag bemutatására.) A lelőhelyek több mint egyharmadát a köznépi temetők teszik ki, második harmadát az általam lovassíroknak meghatározott csoport, míg egyharmada azokat a lelőhelyeket jelzi, amelyekről közelebbi ismereteink nincsenek, szórványként kerültek a múzeum gyűjteményébe. Egyelőre hiányoznak a leletek közül mind a fejedelmi, mind a rangosabb, középrétegbeli temetkezések is, bár a helynevek adatai alapján elképzelhető, hogy többek között a fejedelmi nemzetség egyes tagjai itt leltek végső nyugalmat. Területi megoszlásban egyelőre úgy tűnik, hogy a megtelepülő magyarság figyelembe vette egy-egy adott tájegység földrajzi sajátosságait. A mai Veszprém megye két nagyobb földrajzi egységből: a Bakonyból és a Balaton-felvidékből áll. Mindkét területi egység más-más adottságokkal rendelkezik, amelyeket a letelepedők is szem előtt tartottak. Mindezek mellett fontosak lehettek a rómaiak idejében kiépített, elsősorban kereskedelmi célokat szolgáló utak, hidak, a fennmaradt római táborok, városok kőépületei is, melyeket a népvándorlás- és a honfoglalás idején is ismertek, illetve használtak. Egy-egy kisebb terület régészeti anyagában nem mutatható ki lényeges eltérésJ^Nagyjából azonos arányban találhatók meg mind a köznépi temetők,,mind a lovas temetkezések. 27