Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)
S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI
A Balaton-felvidék leletei A Balaton-felvidék a Balaton és a veszprém-nagyvázsony-tapolcai törésvonal közti terület elnevezése. Az egyenetlen felszínű, viszonylag meredek fennsík 150-200 méterre emelkedik a Balaton szintje fölé. Keleti részén találjuk a nagyobb kiterjedésű Veszprémi-fennsíkot. Aránylag alacsony hegysorok több kisebb medencére osztják a területet. Ilyen a Pécselyi-medence, a Káli-medence, mely utóbbi csak 50-70 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. A hegyek átlagos magassága 350-450 méter között van. Legmagasabb pontja a Som-hegy (440 m). A Balatonba siető sédek vize sekély, amelyek nyáron gyakran elapadnak. A történelmi időkben jelentős ingadozások (4-5 m-es) jellemzik a tó vízszintjét. A terület éghajlata meleg és viszonylag száraz. A szubmediterrán vonásokat mutató éghajlat különösen a szőlőtermesztésre van jó hatással. A tó környéke már az őskortól kezdve lakott volt. Különösen a római korban volt kedvelt, amit a számtalan ránk maradt épület, temetkezés stb. is bizonyít. A honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták a megtelepedésre, hiszen megyénk 10-11. századi leleteinek jó része e területről került elő. Telepásatások hiányában nem tudjuk, hogy hol, milyen kiterjedésű, szerkezetű stb. falvakban, telepeken éltek. Csupán a feltárt sírok segítségével tudunk következtetni mindennapi életükre. Ez ideig 18 lelőhelyet tartunk számon erről a területről. Terjedelmi okok miatt a leletek és lelőhelyek leírását csak röviden közöljük. Mellőzzük a lelőhelyek őrzési helyére és leltári számára való hivatkozást. Ugyanígy a vonatkozó irodalomból elsősorban csak a nagyobb, összefoglaló munkákat említjük meg. 1. A Badacsonytomaj-Bormúzeum melletti részről 1963-ban lovassírból kengyel fülrésze került a Balatoni Múzeumba. (MRT 1, 30: 2/12. lh.) 2. Badacsonytomaj-Ismeretlen lelőhelyről vaskengyel került a Balatoni Múzeumba. (MRT 1, 30: 21*** lh., FÉK 30: Nr. 21.) 3. Balatonakaii-Hegytetőn 1955-ben lovassír került elő. Leletek: kígyófejes végű és díszítetlen bronz karperec, fonott ezüst huzalgyürű. (MRT 2, 30: 3/7. lh., FÉK 22: Nr. 41.) 4. Balatonalmádi-Öreghegy. 1933-ban, különböző időpontokban köznépi temető 6 sírja került elő. A múzeumba „2 bronz karperec, 3 gyöngyszem, 3 lyukas római pénz, 1 törött kés és vascsat darabjai", illetve később két karperec került. A bronz leletek közül a múzeum leltárkönyvében 28