Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)
S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI
fejedelmi székhely volt. Sajnos régészetileg ez egyelőre nem igazolható. Az kétségtelen, hogy az avar korból több temetőt is ismerünk a város területéről és a környékről: Veszprém-Jutás, Veszprém-Tejipar, Veszprém-Kádártai utca, a veszprémi Várban talált kétes eredetű sírlelet. Ezek egy nagyobb lélekszámú avar népességre utalnak. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban a jól védhető várdomb egy kisebb vezér székhelye lehetett, bár a többször feldúlt, átépített várban ennek konkrét régészeti nyoma nem lelhető fel. A honfoglalás időszakából pedig csak kisebb köznépi temetők részletei és egy-két lovassír ismert, bár ez talán elsősorban a kutatás hiányával magyarázható. A mai megye területén fellelhető törzsnevek közül megemlíthetjük a Kér (Hajmáskér), Jenő (Nagyjenő, mai nevén Tüskevár, Somlójenő), Varsány (Veszprémvarsány), Örs (Felső-, Alsó-, Kővágóörs), Berény (Vörösberény, Berhida), Megyer, Keszi (Egyházaskesző, Várkesző, Papkeszi, Gyulakeszi), Gyarmat stb. helynevek adatait. Ezek arra utalhatnak, hogy mindezen törzsek kisebb-nagyobb csoportjai megyénk területén is megtelepedtek. Természetesen Veszprém megye honfoglalás kori időszakát leghívebben a régészeti leletek reprezentálják, melyek közül nem egy az említett községekben vagy ezek közelében került elő. A 10-11. századi régészeti emlékek kutatása Veszprém megyében Az első honfoglalás kori leletek a megye területén még a múlt század végén kerültek elő. Ebben az időben gyakorlatilag a millennium kapcsán, országos méretekben is megnőtt az érdeklődés múltunk, történelmünk iránt. Nagyobb figyelmet szenteltek a nyelvészeti, néprajzi és nem utolsó sorban a régészeti kutatásoknak. Megindult a leletek gyűjtése, tudományos feldolgozása. Ez elsősorban a fővárosban vált lehetségessé, ahol már állt a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, jelentős volt a régészeti gyűjtemény. Az ország távolabbi vidékein előkerült leletek nagy része is ide került. így került például a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába az általunk ismert adatok szerint a megye első honfoglalás kori lelete is, egy kengyel, Lovászpatonáról. Az esetek zömében a leletek véletlenül láttak napvilágot, amit csak ritkán követtek további feltárások. Századunk elején országosan is megindult az egyes megyékben a leletek őrzését szolgáló épületek, múzeumok építése. Ez a helyzet jellemezte megyénket is, ahol ugyanekkor lassan megindult a rendszeres gyűjtés, a tudományos feldolgozás is. 25