Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

Ortahuban felszentelt Szt. Mihály templomot is, melyet a kutatók egy része Veszprémmel azonosít (Bogyay 1930., 67-70. Ezzel ellenkező véleményen van Gutheil 1979., 32-33.). Ez arra utalhat, hogy az emlékirat szerkesztésekor a 9. század vége felé, a honfoglalást megelőző időben a település Ortahu néven volt ismert. így a névadó Bezpremnek valamikor a 10. század második felében kellett élnie, korban megelőzve a fent említett Bezprem herceget. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a névadó esetleg Géza nagyfejedelem öccse, a 945 körül született Bezprem - megkeresztelkedése után Mihály - herceg volt. (Vajay 1967., 85 és 62., 78. jegyzet). Végül egy harmadik vélemény szerint Veszprém neve Pribina (korábban nyitrai szláv fejedelem, a 840-es évektől a Német Lajos király által adományozott Zala folyó környéki területek birtokosa), Bezprem nevű főemberétől ered, aki a 850-es években a várat erődítette. E korból származik a Szt. Imre legendában említett „ódon és nagyon régi" Szt. György kápolna is. Az hogy a frank-szláv időkben e helyen templomot építenek, illetve a várat erődítik, arról tanúskodik, hogy Veszprém már az ezt megelőző avar korban is jelentős központ volt. Tehát „a veszprémi erősség az avar kor alkotása, nem frank-szláv kori alapítás, csak mai nevét kapta első keresztény templomával együtt ebben a korban." (Gutheil 1979., 28-35; Kristó 1988., 240-241.) A később született írott források, mint fent láttuk (Anonymus, Kézai Simon), a honfoglalás idején Veszprémet jelentős erődítményként említik. A közelben található Árpád harmadik fiának, Jutásnak és unokájának, Fajsznak a nevéből képzett helynév, melyek azt bizonyítanák, hogy a fejedelmi család tagjainak lehettek itt szállásai. A hagyomány szerint a 997-es pogány lázadás idején Koppány Veszprém városa, vára ellen intézett támadást, hogy az ott tartózkodó özvegy Saroltot elfogja, ősi szokás szerint feleségül vegye, és ezzel biztosítsa hatalmát. A kutatás szerint Géza nagyfejedelem uralkodása idején Veszprém a fejedelem városa, második székhelye volt. Valószínűleg az Árpád-házi nagyfejedelem feleségének szolgált központul, itt tarthatta udvarát Sarolt, és később itt tartózkodott Gizella királyné is. (Györffy 1983., 102.) Géza uralkodása idején, jóval az esztergomi érsekség alapítása előtt, már 990-997 között Veszprémben létesült az első latin rítusú püspökség is. (Gutheil 1979., 5457; Kristó 1983., 85-86; Kristó 1986., 49; Kristó 1988., 239.) Úgyszintén Géza, illetve Sarolt nevéhez köthető a veszprémvölgyi görög rítusú kolostor alapítása is. (László 1963., 390.) Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy Veszprém már a honfoglalás előtti időktől kezdve fontos erősség, sőt 24