Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

elfoglalta egész Pannóniát. Ezzel 900 nyarára a Kárpát-medence teljes egészében magyar fennhatóság alá került (Györffy 1984., 597-601.). A korábbi események történéseiből tudjuk, hogy a magyarok számára már nem volt teljesen ismeretlen a Dunántúl területe. A 880-as évek végétől különböző szövetségben többször is megfordultak ezen a vidéken, bár végleges elfoglalása csak 900-ban, benépesítése pedig az ezt követő években indult meg. Kissé élénkebb színekkel írja le Pannónia meghódítását Béla király Névtelen jegyzője, amelyből Veszprém város elfoglalásáról részletesen is szól. Anonymus szerint Árpád vezér elhatározva Pannónia elfoglalását, első nap a Duna mentén, Százhalom környékén táborozott le. Seregét két részre osztotta. Egyiket Baranya vára felé küldte, míg a másikat Veszprém városa ellen Ösbő és Őse vezérek irányítása alatt. A sereg először Pákozdnál, második alkalommal a péti mezőn táborozott le, ahol három napig időzött. Végül negyednap megérkezett Veszprém vára alá, ahol a védelmet ellátó rómaiakkal (!) egy héten keresztül viaskodott. Végül a második hét közepén a magyar seregek győztek és elfoglalták a várat. (Veszprémy 1995., 333-334. A rómaiak említéséről Anonymus munkájában lásd Kristó 1983., 132-146.) Természetesen Anonymus leírása, akárcsak a Kézai Simon által 1282-85 között készült krónikában szereplő morva Marót veszprémi várának említése (Kristó 1995/a, 351.) sem régészeti, sem történeti kutatással nem igazolható. Mindkét szerző a honfoglalás után jóval később élt és saját korának állapotát vetítette vissza a korábbi események leírásánál. (Kristó 1977., 67; Kristó 1988., 26; Kristó 1996/a, 124-125.) Igen kevés adat áll rendelkezésre, hogy nyomon követhessük a magyar törzsek megtelepedésének folyamatát, kapcsolatát az itt talált szláv vagy a honfoglalást megérő más népekkel. Némi segítséget jelentenek a sokszor vitatott helynévi anyag adatai. (A földrajzi elnevezésekkel kapcsolatos különböző véleményeket az irodalomjegyzékben említett KMTL foglalja össze.) Megyénkben megtaláljuk mind a fejedelmi nemzetség családneveiből, mind az egyes törzsek neveiből képzett helyneveket. Veszprém közelében található Árpád harmadik fiának, Jutásnak és unokájának, Fajsznak a nevéből képzett helynév, melyek azt bizonyítanák, hogy a fejedelmi család tagjainak lehettek itt szállásai, bár ezzel kapcsolatban kételyek merültek fel. (Mesterházy 1995., 1034-1035, 12. jegyzet.) Fájsz, pontosabban Falicsi neve csak Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár krónikájában maradt fenn, 22