Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

mely szerint a 10. század közepén, valószínűleg az augsburgi csata (955.) idején uralkodott. Talán éppen e vereség okozta, hogy kénytelen volt lemondani hatalmáról, melyet Taksonynak engedett át. (Györffy 1984., 702-707.) Nevén kívül semmi közelebbit nem tudunk róla. Korábban a nevet a „fal" jelentésű Fajsznak is értelmezték, újabban a „fél" jelentésű Felicsi kiejtést javasolják. (Kristó 1977., 46-47; Kristó-Makk 1997., 2223.) Tevel, Árpád unokájának neve jelenik meg Nagytevel és Adásztevel helynevekben. Vászoly helynevünk Szt. István király rokonára, Vazulra utal. Géza nagyfejedelem és Szt. István kortársa volt a velük rokonságban álló Koppány (talán a Bakonykoppány helynévben). A honfoglaló vezetők között rangban harmadik helyen álló Kál horkának a Balaton északi partvidékén lehettek szállásai, legalábbis erre utalnak a Káli-medence területén fellelhető helynevek. De úgy tűnik, hogy az augsburgi csata egyik vezérének, Súrnak is voltak birtokai területünkön, amelyre a korábban Veszprém megyéhez tartozó község neve utal. A Veszprém helynévvel kapcsolatban több vélemény is elhangzott. Ezek közül a legismertebb, hogy a névadó Géza nagyfejedelem unokája volt, aki a fejedelem ismeretlen nevű, a 970-es években született lánya és Vitéz Boleszló lengyel fejedelem (1025-től király) házasságából született (Györrffy 1958., 589.). A házasság rövid életű volt, a fejedelem száműzte feleségét Bezprem nevű gyermekével együtt, aki testvérénél, Szt. Istvánnál talált menedéket. Bezprem herceg 1018 táján visszakerült apja udvarába, akinek halála után a lengyel trónért viszály tört ki. Vitéz Boleszláv harmadik házasságából született gyermeke, II. Miciszláv került hatalomra, míg a mellőzött Bezprem 1029-től Felső-Vágvölgy és Morvaország ura lett. 1031-ben a lengyel urak egy csoportja elűzte Miciszlávot. Az új király Bezprem lett, aki csupán 1032-ig uralkodott, Miciszláv hívei megmérgezték. Bezprem utód nélkül halt meg. (Gutheil 1979., 29; KristóMakk 1997., 29.) Ezek alapján úgy tűnik, hogy az ifjú herceg csak gyermekéveit töltötte magyar földön. Ezért nem valószínű, hogy István király egy számára fontos ispánság élére állította, és így nem lehetett az ispánság névadója sem (Vajay 1967., 85 és 78. jegyzet). A másik, szintén közismert vélemény a Conversio Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtérése) című emlékirat adatára hivatkozik. Az Adalwin salzburgi érsek (859-873.) által íratott mű, mely a salzburgi egyház térítő tevékenységét volt hivatott bizonyítani VIII. János pápa előtt a Metód-féle pannóniai térítéssel, tevékenységgel szemben, felsorolja az érsekség által alapított és felszentelt egyházakat. így többek között megemlíti az 23