Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Mesterházy Károly: ÚJ SZEMPONTOK A TÖRZSEK ÉS NEMZETSÉGEK KUTATÁSÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN

Dunántúlon kezdődött meg az új fejedelmi sereg, a kétélű karddal felfegyverzett miles réteg megszervezése. A Dunántúl megszállása után viszonylag lassú és fokozatos volt a terület benépesülése. Az első generáció vezetői nagyon ritkán kerülnek elő, de a köznép sem könnyen mutatható ki. Veszprém megyében egyetlen szórványos fegyveres sírját ismerjük (egy szablya a veszprémi múzeumban). A két említett előkelő női síron kívül még hasonló gazdagságút sem találtak. A később Zala megyéhez tartozó Balaton-Felvidéken is csak Arácsról ismerjük jómódú nő temetkezését. Ezekben a sírokban a középréteg, a katonáskodó elemek hozzátartozói nyugodtak. A fejedelmi hatalomnak, és később az egyházaknak is szüksége volt a fegyveresekre. így valószínűleg át tudták menteni magukat az államszervezés korában (Várpalota, Veszprém, Szárberény). Ugyanakkor nagy és hosszú életű falvak sora alakult, pl. Halimba, ahová szlovén-horvát foglyokat is telepítettek. A nagy sírszámú Öv és lószerszám díszek Banáról (Magyar Nemzeti Múzeum) Gürtel- und Pferdegeschirrverzierungen aus Bana (Ungarisches Nationalmuseum) 16