Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Mesterházy Károly: ÚJ SZEMPONTOK A TÖRZSEK ÉS NEMZETSÉGEK KUTATÁSÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN

temetők szilárd településhálózatra utalnak (Sorokpolány, Székesfehérvár, Kérpuszta, Kölked, stb.). Ezekben nincs nyoma a nemzetségi csoportosulásnak. Megtelepülésük nem a nemzetségi csoportok hagyományai szerint történt. Kezdettől szolganépek lakták falvaikat. Szegényességük (és a pénzhiány) riasztja el a régészeket a teljes feltárásuktól. A 10. század végi Veszprém az egykori temetők és temetkezések tanúsága alapján kisebb települések összeépülésével vagy összeköltözésével jött létre. Hogy e kis települések centrumában mi volt, azt nem tudjuk. A későbbi, kivétel nélkül szolganépi majorok és falvacskák temetői erről nem adnak felvilágosítást. Ráadásul egyiknek sem ismerjük a teljes nagyságát (sem a sírszámokat, sem a temető használati idejét). A kis töredékek a 10. század közepére utalnak (Komarov utcai temető, Jeruzsálemhegy, Sashegy, Cserhát utca). Annyi azonban e temetőrészletek alapján is biztos, hogy 9. századi rétegük nincs, s ezzel Veszprém esetében sem számolhatunk. Veszprém jelenleg legkorábbi régészeti emléke egy 10. század elejére (?) keltezhető, arany berakásos kengyelpár a Szent László kápolna környékéről. Ez lovassírra utal. A lelet azonban elveszett. A kezdetek tehát ismeretlenek. Az előkerült temetők nem nemzetségi temetők, még a nemzetségi megtelepedés nyomaira sem utalnak. Kizárólag a társadalom legalsó rétegéhez kapcsolhatók, és így a társadalmi tagozódás tanúi. Ezen falvak népét űzhették el az egyházak, ha nem akartak nekik szolgálni és tizedet fizetni (veszprémvölgyi kolostor). Közülük egyesek még tudták, számon is tartották, hogy ők egykor melyik törzsbe tartoztak, de az emlékezés egyre inkább a közösségek vezetőire maradt, s az ezredfordulóra már számukra sem volt közvetlen élmény. Anonymus még megpróbálkozott a nemzetségi hagyományok feljegyzésével, mi pedig azt kutatjuk, hol tévedett vagy hol igazul a Névtelen. IRODALOM BELITZKY János: Sopron vármegye története. Budapest, 1938. ELTER István: Újabb fellelt arab források a honfoglaláskori magyarság viszonyairól. (Életünk 1997:1.) 84-93. ÉRI István-KELEMEN Márta-NÉMETH Péter-TORMA István: Magyarország Régészeti Topográfiája 2., A veszprémi járás. Budapest, 1969. GUTHEIL Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1979., 2. GYÖRFFY György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III. Budapest, 196387. GYÖRFFY György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest, 1975., 2. 17