Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Mesterházy Károly: ÚJ SZEMPONTOK A TÖRZSEK ÉS NEMZETSÉGEK KUTATÁSÁBAN VESZPRÉM MEGYÉBEN

Nyilván tisztában volt vele, hogy a falvak nevei forrásértékűek. Vele kezdődik a helynevek történeti forrásként való kezelése. Még azt sem mondhatjuk, hogy anyagával rosszabbul sáfárkodott, mint kései utódai teszik. A helynevekre számos teóriát lehet alapítani, s az övé az első, az első próbálkozások minden hibájával együtt. A jelen kutatóira maradt a feladat, hogy az ő történeteiből kihüvelyezzék az igazat. Mi is vele indítottuk sorainkat, hogy kisebb kitérő után visszatérhessünk hozzá. A Kárpát-medencét 895-ben Árpádfejedelem vezetésével szállta meg a magyarság. Legalábbis erre mutat Bíborbanszületett Konstantin császár híradása. Ebből számunkra most hangsúlyosan az fontos, hogy a magyarság a honfoglalás idején már nem egyszerű törzsszövetségben élt, hanem létrejött a fejedelemség, amely ekkor már egy dinasztiaváltáson is túl volt. Árpád mellett még két főember gyakorolt a törzsszövetségi szinthez tartozó hatalmat, a gyula és a karcha. A gyulának csak a méltóságnevét ismerjük, a karchát név szerint is. A honfoglalás idején Kali (Kál) volt e hivatalban, utóda Bulcsú lett. A fejedelem alá tartozott a hét magyar és a csatlakozott három kabar törzs. Előbbiek nevét szintén a császári szerző hagyományozta ránk, az utóbbiakat a helynevekből próbáljuk kikövetkeztetni. A korábbi általános felfogás szerint a honfoglalás törzsek és az őket alkotó nemzetségek szerint történt meg. Ez az adat azonban nem Anonymustól származik, hanem a krónikás hagyományon, nevezetesen Kézai Simonon alapszik. Ő azonban nem ismeri (Anonymus sem, sőt egyetlen írott hazai forrásunk sem) a törzseket, hanem hét honfoglaló kapitányról tud és az alájuk tartozó 108 nemzetségről. Kézai hét honfoglaló kapitánya közül kettő biztosan későbbi születésű: Lehel és Bulcsú, akik hiteles nyugati feljegyzések szerint 955-ben dicstelenül haltak meg. Ezek után miért higgyük el neki, hogy 108 volt a magyar nemzetségek száma? Nem beszélve arról, hogy 900 előtt Bulcsú kapitány és Szabolcs vezér népe, a Csákok nemzetsége nem is szállhattak meg a Dunántúlon. Amint láthatjuk, sem Anonymus, sem a krónikák adatait nem fogadhatjuk el fenntartás nélkül. A hét törzs neve, ha írott magyar kútfőkben nem is maradt ránk, de a helynevekben megőrződött. A magyarság legkorábbi településterületén - Erdélyt leszámítva - mindenütt megtalálhatók. Ezek térképezése különböző spekulációkra vezetett. Az az elv győzött, amely szerint ott kell keresni egy-egy törzset, ahol helynevekben nem fordul elő. Mégpedig azért, mert a falu nevét környezete adja: a Tarján törzs zárt területén belül pl. értelmetlen lenne egy Tarján falunév. Ezen az alapon azonban máig 9