Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Balogh Margit: Mindszenty József és a Kalot

Balogh Margit MINDSZENTY JÓZSEF ÉS A KALOT Már hatvan esztendeje, hogy 1935 nyarán egy fiatal jezsuita - miután befejezte innsbrucki tanulmányait és pappá szentelték - hazatért Magyarországra, tarsolyában egy nagyszabású katolikus szociális mozgalom tervével. Hazáját a világgazdasági válságtól megviselt állapotban találta. A "szűk esztendők" kiélezték az egyébként is meglévő szociális problémákat, amelyekről a népi írók és szociográfusok oly érzékletesen számoltak be. A politikai élet szélsőjobboldalán már jelenkezgettek a különféle nyilas-, kaszás-, horog- és más keresztes mozgalmak. A radikalizálódás visszavonulásra kényszerítette és megtépázta a keresztény szakszervezeteket. A korszellem telítve volt a társadalmi viszonyokkal való elégedetlenséggel és az innen eredő - a Gömbös-kormány által egyébként bátorított - reformgondolatokkal. Ebből a belső korszükségletből fakadtak általában a katolikus szociális és népi mozgalmak, köztük a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb, a P. Kerkai Jenő nevével egybefonódott Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete, azaz a KALOT is. Célját röviden abban foglalhatjuk össze, hogy a pápai körlevelekben lefektetett szociális igazságosság megvalósulásán dolgozott, mégpedig az addig elhanyagolt és lenézett parasztság körében. Végső célja a belső, kegyelmi lelki kultúra felélesztése volt, de az eszközök közé, a szó és a szónoki rábeszélés mellé, sőt az elé az anyagi kultúra előmozdítását tette. P. Kerkai úgy vélte, hogy az egyház azért vesztett sokat a lelkekre való befolyásából, mert szinte kizárólag csak a lélek üdvét hirdette, és nem vette észre elég korán, hogy az emberek az anyagi gondok csömörje miatt már felfigyelni sem tudnak a szavára, nemhogy a követésükre kedvük volna! Ő az egyház számára akarta megnyerni a falvak és tanyák népét, mégpedig az egyetlen járható úton: a parasztság valamennyi sorskérdését magában foglaló programmal, nagy horderejű szociális reformok gondolatával, amelyek gerincét a földreform alkotta. A jezsuita rend jóváhagyásával és Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök támogatásával 1935 őszén Szegedről indult el a mozgalom. Négyes jelszava - Krisztusibb embert, Műveltebb falut, Önérzetes magyart, Életerős népet - bámulatos gyorsasággal hódította meg a vidéket. 1939-ből szár48