Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Balogh Margit: Mindszenty József és a Kalot

mázó adatsor szerint 135 tanfolyamon 9 000 falusi legényagitátort és 4 000 hivatásos népvezetőt képeztek ki: 73 alkalommal tartottak egynapos népvezető értekezletet átlagosan 50-70 résztvevővel; 7 egyházmegyében felállították a KALOT-titkárságot, másik háromban szervezték; német, ruszin, bunyevác és szlováknyelvű titkárságokat szerveztek a nemzetiségi illetve visszacsatolt területeken. Alig négy év alatt mintegy 2 000 faluban szerveződött KALOT egylet, 150 000 főnyi legénységgel. A veszprémi egyházmegyében 1937-ben alakult meg az első három KALOT-egylet. Közvetlenül azután tehát, hogy a katolikus püspöki kar 1936. október 7-i konferenciáján a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének keretein belül külön titkárságot állított fel az agrárifjúság szervezésére. Az engedély birtokában a szervezkedés túlléphetett a csanádi egyházmegye határán. A szervezés a megfelelő káderek kiépítésével, illetve a különböző szintű vezetők felkészítésével indult. A kezdeti három és félnapos tanfolyamok népfőiskolákká nőtték ki magukat, 1944 végére már 20 ilyen intézmény működött, ahol a falvak hangadó ifjaiból kikerült hallgatókat közgazdasági, társadalmi és termelési ismeretekre oktatták. Kerkai és munkatársai nagy súlyt helyeztek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeinek és a modern kertészetre alapozott "Kert-Magyarország" népszerűsítésére. Nagy figyelmet fordítottak a népművelésre: a KALOT Sajtószakosztálya heti- és havilapokat jelentetett meg, a Műsorközpont színjátszó körök, népi tánccsoportok, kórusok szerepléséhez kínált anyagot (1939-ig 6 074 esetben!), a. Könyv osztály színvonalas szép- és szakirodalmat terjesztett. A veszprémi egyházmegyéhez tartozó Zircen az elsők közt létesült KALOT népfőiskola. 1941. február l-jén avatták fel gróf Teleki Pál miniszterelnök, a ciszterci apátság és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga anyagi segítségével. Mivel német nemzetiségi területen feküdt, ezért sajátos feladatot töltött be a túlfűtött nemzetiségi indulatok ellensúlyozásával, és a környékbeli magyarság kulturális igényeinek kielégítésével. Falai között csaknem kizárólag négyhetes ifjúsági vezetőképző tanfolyamokat rendeztek. Czapik püspök megfigyelője szerint a "tapasztalatok azt mutatták, hogy az ifjak egészen megnyugtató ismereteket árultak el az élményszerű, tapasztalásból merített tudáselemekben, míg az elméleti jellegű dolgokról csak gyenge révedések, töredékes emlékképek voltak tapasztalhatók"} Az oktatók a helyi ciszterci rendtagok, tanítók és gazdasági szakemberek közül kerültek ki; az apátság mintagazdaságai és üzemei az elméleti oktatás kiváló gyakorlati terepének bizonyultak. A kötelező tantárgyak a következők 49