Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Mészáros István: Ismeretlen Mindszenty-iratok 1911–1975

rosszat jónak". Ezt tette maga is, amikor meg nem alkuvóan hirdette: a nyilas rendszer, a kommunista rendszer rossz, mert egyházellenes, vallásellenes; éppen ezért nemzetellenes, magyarellenes s mindezek következtében emberellenes. Ma már tudjuk (akkor is tudtuk): igaza volt. Amíg szabadsága volt, mindig példás lelkiismeretességgel, modern papi érzékenységgel kereste, hogy mely politikai pártok képviselik az evangélium szellemét, a pápai enciklikák (főként a szociális enciklikák) iránymutatásait - mindezt azért, hogy megnyugtató eligazítást nyújthasson híveinek, melyik politikai pártok felelnek meg a keresztény erkölcsi elveknek. A veszprémi püspök, az esztergomi érsek Mindszenty nem politizált, hanem főpásztori kötelességét teljesítette. De egyébként is: annak, hogy egy püspök, érsek, vagy az ország prímása konkrét politikai tevékenységet folytasson, ekkor már semmiféle közjogi alapja nem volt. 2. Nem tudjuk, hogy a nagy erdélyi püspök, Márton Áron és Mindszenty bíboros között volt-e valamiféle közvetlen kapcsolat. Egy levélváltásukat ismerjük, ebben veszprémi vonatkozás is van. A bíborossá kreált Mindszentynek 1946. március 1-jei keltezésű, meleghangú levéllel gratulált Márton Áron. Nemcsak a testvéri szeretet hangja szól belőle, hanem őszinte nagyrabecsülését is hangsúlyozta: "Eminenciád eddigi magatartása reménnyel tölt el mindnyájunkat, hogy nagynevű elődei példája szerint biztos irányítója és Isten kegyelméből erőssége lesz a magyar katolikusság ügyének". Majd így folytatódik a levél: "Ünnepi érzésünket és jókívánságainkat különösen is sugallja az a hála, melyre Eminenciád akkor kötelezte le egyházmegyénket, amikor a háború vérzivatara közepette, katakombái légkörben szentelte pappá növendékeinket". Ismerjük az eseményt, amelyre Márton Áron utalt: a veszprémi börtönben szentelte pappá Mindszenty püspök a Zircre menekült kolozsvári kispapok közül az utolsóéveseket: öt ifjú erdélyi levitát. Mindszenty saját kezűleg írta a hátoldalra a választ: "Örülök, hogy a veszprémi fogház mélyén a szenteléssel kapcsolatba juthattam az ősi erdélyi egyházmegyével, Méltóságod fiaival". A Magyar Sionra kerülésével kapcsolatos gratulációról ezt írta: "A hely, amelyet csak engedelmességből vállaltam és nem kívánhattam, nem könnyű; de nehéz népünk sorsa is. A Magyar Sión magaslata siralomvölgyre nyílik, a bíbor népemnek hulló vérére emlékeztet, az eredeti jelentésen túl"} 68