Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Mészáros István: Ismeretlen Mindszenty-iratok 1911–1975

Itt megint megállhatunk egy pillanatra: az elmúlt évtizedek történészei elmarasztalják Mindszentyt, hogy pesszimistán szemlélte a körülötte alakuló új magyar társadalmat, és a népi demokrácia ellen izgatta híveit azzal, hogy azt "siralomvölgy"-nek ábrázolta, a tatárjárás utáni állapotokhoz hasonlította, a törökdúlásra emlékeztette, illetve - ellentétben azzal, amit akkoriban mindenkitől elvártak - nem magasztalta, nem dicsőítette az épülő új társadalmi rendet (amelynek kulisszái mögött már a proletárdiktatúrát készítették elő az arra kirendeltek). A Mindszentyt ezzel vádoló történészek kevés empátiával rendelkeznek: nem tudnak Mindszenty gondolatvilágába belehelyezkedni. A vallásos emberek ugyanis azt látták maguk körül, már 1945 őszétől, hogy a vallás, a hit, az egyház a baloldali politikai erők támadásainak - előbb álcázottan, rejtetten, majd nyíltan - egyre fokozódó pergőtűzébe került. Megjelent a hivatalosan is elfogadott, sőt támogatott egyházellenség, testközelbe került az ateizmus propagandája. Mindszenty bíboros világosan látta (mert alaposan tanulmányozta a témát), hogy a készülő proletárdiktatúra egyik alapvető célja az, hogy az egyházi vezetők tekintélyét különféle vádakkal lejárassák, a papok között zavart keltsenek, az egyházhoz tartozó hívek számát minél gyorsabban "lemorzsolják". A ráhízott több milliós magyar katolikus közösség hite súlyos veszélybe került, az ország lakosai többségének alapvető emberi szabadságjogai ugyancsak. О is anyagi jólétet, szellemi-kulturális gyarapodást kívánt népének, de nem hite elvesztése, nem vallásos hite elvétele árán\ Mindszenty szerint, s a vallásos emberek szerint a vallásos hit az ember egyik legnagyobb kincse, annak elvesztésével igen nagy kár éri. Hatmillió magyar katolikus hívő hite jutott ebben az időben hazánkban a súlyos fenyegetettség állapotába. Mindszenty számára, és sokak számára egy vallástalanná, kereszténytelenné vált magyar társadalom, egy híveit elvesztő, megfélemlített, politikai célok szolgálatába kényszerített magyar katolikus egyház a legfájdalmasabb, a legkegyetlenebb perspektíva volt - ebben aligha kételkedhet bárki. S ez a jövő várt a magyar katolikus egyházra. Ezért látták sokan hazánkban ebben az időben "siralomvölgy"-nek az "épülő-szépülő" szocializmust, a "népi demokráciát", az eljövendő proletárdiktatúrát. Egy ateistának is el kell ismernie (ha kellő empátiával rendelkezik): joggal látták annak. 3. A szalézi gyűjteményben számos feljegyzés található Mindszenty veszprémi őrizetbevételéről, veszprémi, sopronkőhidai és soproni fogságáról. Nem ezekből idézek (bár szívesen ismertetném, amelyben leírja, 69