Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Gedai István: Veszprém középkori pénzforgalma

nem volt, ami kiválthatta volna a leletekké alakuló értékek tömeges elrejtését. Mindezek figyelembevételével a szokásosnál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az idegen pénzek előkerülésének, főleg a XI. századiak esetében, amikor már szó sem lehet arról, hogy külföldi hadjáratok során kerültek volna ide. Említettük, hogy a bizánci pénzek a XII. század végéig játszottak szerepet Magyarországon; az aranyak talán nagyobb értékek fizetésére, valamint tezaurációs célokra, a XII. században feltűnő bizánci rézpénzek pedig talán éppen kisebb érték esetében. így előfordulásuk törvényszerű azokon a helyeken, amelyeknek - a ki nem zárható véletlenektől eltekintve -jelentősége ezt feltételezi. így kell értékelni a Veszprém-Temetőhegyen, Alsóörsön és Paloznakon előkerült III. Nicephoros (1079-1081) császár vereteit. //. Konrád (1024-1039) és III. Henrik (1039-1056) regensburgi obulusa Nemesvámos-Balácapusztáról Revers (Itsz. 90. 1. 31.) Avers (Itsz. 90. 1. 31.) Regensburger Obulus von Konrád II. (1024-1039) und Henrik

III. (1039-1056) aus Nemesvámos-Balácapuszta (Inv. Nr.: 90. 1. 31.) Nyugati pénzek magyarországi előfordulás a XI. századból rendkívül ritka. Ennek okát az előzőekben mondottakban látjuk. Ezért van különös jelentősége annak a néhány leletnek, amelynek mindegyike a Dunántúlról származik. Csekély számuk miatt aligha lehet nekikjelentős gazdaságtörténeti hátteret feltételezni, inkább az előkerülés helyének fontosságát tanúsítja. Ezek közé tartoznak a nagyharsányi lelet regensburgi, augsburgi és cseh denárai, de ezek közé tartozik a Veszprém megyéből ismert П. Henrik (100222