Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Gedai István: Veszprém középkori pénzforgalma

1014) dénár és aBalácán talált П. Konrád-Ш. Henrik (1024-1056) regensburgi obulus is. Nagyharsányban királyi curtis volt, Veszprém területe pedig ugyancsak a dinasztián keresztül nyeri el azt a jelentőségét, amely ezeknek a bajor verdében készült pénzeknek itteni előkerülését eredményezte. A magyarpénzforgalomban aXIII. század hozott újabb, jelentős változást. A bizánci érdekeltséget felszámolta Bizánc, Mánuel császár utáni, gyors hanyatlása, így a magyar külkapcsolatok - a külkereskedelemmel együtt - új irányokat kerestek, és ezt délnyugat felé találták meg. Az új irányú politikai és kereskedelmi érdekeltséggel egyidőben ekkor érte el Magyarországot az a városi fejlődés, amit Nyugat-Európa mintegy két évszázaddal előzött meg. A város, a kézművesipar robbanásszerű fejlődése természetesen a kereskedelmet is fellendítette. Új minőségi fokozatot jelentett a határvámok megjelenése. Mindez fokozta a pénzgazdálkodás intenzitását, amit a XII. századi magyar aprópénzverés nem tudott kielégíteni. A magyar dénár válsága, az új rendszerhez történő viszonyulás lassúsága következtében törvényszerű volt az idegen, jó minőségű ezüstpénz megjelenése. Mivel a külkereskedelemnek Bizánctól el kellett fordulnia, az új irány csak nyugat lehetett, ezen belül pedig délnyugat. A Magyarországgal szomszédos Karinthia egyrészt tevékenységi terület, másrészt tranzit volt Itália és a Rajna völgye felé. Ez az irányváltás okozta a Karinthiában, főleg Friesachban és St. Veitben vert dénárok magyarországi beáramlását, ahol - Friesachban - a salzburgi érseknek és - St. Veitben - a karinthiai hercegnek volt kiváló minőségű pénzeket előállító verdéje. A beáramlás iránya előtérbe helyezte a Dunántúlt, főleg a délnyugati részt. A friesachi leletekben előforduló Rajna menti városok - főleg Köln - veretei azt bizonyítják, hogy a kereskedelmi kapcsolat - Karinthián keresztül - elérte a Rajna mentét. A friesachi denárleletek elborítják az egész Kárpát-medencét, azaz a középkori Magyarországot. Ennek egyrészt oka az 124 l-es tatár betörés, amikor számtalan eldugott, elásott "kincs" vált későbbi leletté, oly' nagy mérvű volt az ország népességének pusztulása. Az egyes leleteken belüli nagy példányszámot viszont a már jelzett gazdasági fellendülés okozta, ami a fokozottabb pénzgazdálkodást váltotta ki. Veszprém megye is részese volt ennek a friesachi pénzforgalomnak, amit leletek sora - Balatonfüred, Cserszegtomaj, Szentkirály szabadj a - bizonyít. 1241 után gyakorlatilag megszűnt a friesachi dénárok magyarországi szerepe, annak ellenére, hogy közkedveltségének egyik oka - állandó értéke, szemben az évi beváltásra kötelezett magyar dénárokkal - továbbra is fennállt. Ám atatárjárás után ez az elpusztított, kirabolt ország néhány évig aligha lehetett kereskedelmi partner; időközben pedig a karinthiai ezüstbányák is 23