Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Solymosi László: Az 1515. évi Veszprémi Zsinat és a vallásos élet

Itt is a székesegyház védőszentjének ünnepére hívták egybe a zsinatot. Valószínűleg azért választották Szent Mihály tavaszi ünnepét, mert őszi főünnepe (szept. 29.) a szürettel esett egybe, amelyben apapság szőlőbirtoka és bortizede okán érdekelt volt, s így nem tudott volna részt venni a zsinaton. Bár a IV. lateráni zsinat (6. pont) 1215-ben megszabta, hogy évente tartsanak tartományi (concilium

provinciale), illetve egyházmegyei zsinatot (episcopalis synodus), a források viszonylag kevés magyarországi zsinatról tájékoztatnak, s még kevesebb azoknak a száma, amelyek határozatai is megőrződtek. Ebből a tényből azonban nem következik, hogy Magyarországon nem érvényesült az egyetemes zsinat előírása, hogy ne törekedtek volna kívánalmai magvalósítására. A zsinatok többségén nyilvánvalóan nem születtek határozatok, nem hoztak vagy nem foglaltak írásba olyan döntést, amelynek fennmaradását hosszú távú érdek - a gyakori pusztító háborúk ellenére - biztosíthatta volna. Ezért többnyire egy-egy véletlenül megmaradt meghívólevél, valamely zsinati döntésről vagy a zsinati hiányzás miatt kiközösített pap feloldozásáról kiadott oklevél, illetve másodlagos források tájékoztatnak a zsinatokról. így a zalavári apát és konvent oklevele, amely 1341-ben nemes jobbágyai kötelezettségeként azt is rögzítette, hogy az apátot az esztergomi zsinatra (ad concilium metropolitanum) el kell kísérniök. Az 1262. évi veszprémi egyházmegyei zsinat annak köszönhette megörökítését, hogy ott jogi értelemben fontos dolog történt. Az egyházmegye papjai és a veszprémi káptalan tagjai püspökük prédikációjának és üdvös intelmeinek meghallgatása után (postpredicationem et alia salubria monita) ugyanis megtárgyalták a plébániai jövedelmek megosztása miatt keletkezett nézeteltérésüket. Ennek során a plébánosok nagyobb része a zsinaton nyilvános nyilatkozatban ismerte el, hogy a káptalannal nem kívánnak pereskedni, teljesítik a káptalan igényét, és egyben elhatárolták magukat viszályt szító társaiktól és azok megbízottjától. Mi sem volt természetesebb, hogy a káptalan minderről oklevelet állíttatott ki a tihanyi, illetve a zirci apátság képviselőivel, akik egyébként a káptalan kérésére jöttek el a zsinatra. A szabolcsi vegyes zsinat anyagát is számítva alig egy tucat középkori zsinat végzései maradtak fenn. A zsinati határozatok az egyetemes egyházi tanítást és fegyelmet közvetítették a magyarországi papság számára, s közben a helyi viszonyokra is alkalmazták azt. A Fülöp pápai legátus által összehívott 1279. évi budai zsinat végzései a IV. lateráni zsinat reformszellemében fogantak, olykor szó szerint követték annak rendelkezéseit. Az esztergomi érseki tartomány 1307. évi udvardi zsinatának határozatait 60