Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Solymosi László: Az 1515. évi Veszprémi Zsinat és a vallásos élet

címere látható. A mú az 1515. évi veszprémi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazza. A brünni Egyetemi Könyvtárban őrzött kötetet alig egy évtizede Borsa Gedeon fedezte fel és írta le. A könyv és a nyomtatás ténye eddig ismeretlen volt, a tartalom azonban nem: Péterffy Károly már a 18. században egy hiányos zágrábi kéziratból kétszer is kiadta az 1515. évi veszprémi zsinati határozatokat. A nyomtatott példány felfedezéséig mindenki ezeket a kiadásokat használta. Hiányait a nyitrai egyházmegye 1494. évi zsinati határozatainak 1560-ban módosítva kinyomtatott szövegéből kísérelték meg pótolni. Minderre immár nincsen szükség, hiszen teljes szöveg áll rendelkezésünkre. A kötet az egyházi törvényhozás terméke. Ennek színtere a zsinat volt. De nem olyan értelemben, hogy a zsinat hozta a törvényt. Az egyház hierarchikus intézmény, a zsinat résztvevői egyszerűen tudomásul vették az ott kihirdetett főpapi határozatokat. Magyarországon háromféle zsinatot: egyházmegyei, tartományi és országos (nemzeti) zsinatot tartottak. A magyarországi főpapság ezen a három szinten szabályozta az egyház: a klerikusok, szerzetesek és a hívők életét. A zsinatok megragadható kezdetei all. század végére nyúlnak vissza. Addig a királyi törvények az egyházról is intézkedtek, a világi és az egyházi törvényhozás szorosan összefonódott egymással. Szétválásukat jelezte, hogy az 1092. május 20-án Szabolcs városában vegyes zsinaton világiak jelenlétében a főpapság hozta meg az egyházat érintő határozatokat. Az első valódi zsinatot Könyves Kálmán király uralkodása alatt tartották, minden bizonnyal Esztergomban, ahol immár csak a papság vett részt. De nemcsak az országos, hanem az egyházmegyei zsinat is ekkortájt bukkan fel a forrásokban. Kálmán király törvénnyel (2. te.) kívánta a királyi udvar bíráskodását tehermentesíteni. Elrendelte, hogy minden évben két alkalommal Fülöp és Jakab apostolok napján (máj. 1.) és Szent Mihály arkangyal ünnepének nyolcadán (okt. 6.) mindegyik püspökség területén tartsanak zsinatot (synodum), s e célból az ispánok a többi tisztségviselővel a területileg illetékes püspöknél jöjjenek össze, mert a nép az utazás és az élelmezés nehézségei miatt minden ügyben nem tudja felkeresni a királyi udvart. Ez a vegyes zsinat bíráskodási fórum s nem egyházmegyei zsinat volt. Nem Kálmán király törvénye, hanem más egykorú források igazolják az egyházmegyei zsinat létét. Az említett ún. esztergomi zsinat két határozatban (c. 24,68) foglalkozott az egyházmegyei zsinattal. Egyfelől kimondta, hogy a klerikusok sérelmeinek a püspöki zsinat (concilium episcopate) a fellebbezési fóruma, másfelől előírta, a klerikusokat laikussá kell lefokozni, amennyiben nem jelennek 58