Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Gedai István: Veszprém középkori pénzforgalma

kimerültek, véget ért a friesachi pénzverés virágkora. IV. Béla (1235-1270) alatt pedig a külkereskedelmi iránynak, ha nem is változása, de módosulása következettbe: délnyugat felől a dunai vízi útra terelődött. Ezt legvilágosabban a numizmatikai adatok bizonyítják. IV. Béla uralkodásának vége felé ugyanis ismét idegen pénzek jelentek meg Magyarországon: abécsi dénárok, azaz legnagyobb számban Bécsben, de más verdékben (Krems, Bécsújhely, stb.) is készült pénzek. A magyarországi bécsi denárleleteknek ugyanolyan kísérői voltak a passaui és regensburgi dénárok, mint a friesachi leleteknek a kölni dénárok. Forrásértékük is ugyanaz: jelzik a külkereskedelmi irányt, ami itt teljesen egyértelmű: a Duna. A bécsi dénárok elterjedési területe azonban eltér a friesachiakétól. Amíg a friesachiak az egész Kárpát-medencét elbontották, addig a bécsi dénárok magyarországi forgalmi területe csak Nyugat-Magyarországra szorítkozott: Északnyugat-Dunántúlra (a Balaton vonalától északnyugatra eső rész) és Délnyugat-Felvidékre, azaz a mai Szlovákia délnyugati részére. Ez a forgalmi terület egy olyan háromszög, aminek csúcsa Buda, tengelye a Duna, alapja a nyugati országhatár. Ennek a forgalmi területnek igen fontos része volt Veszprém megye, amit a megye korabeli, némely rendkívül nagy példányszámú lelete igazol. A teljesség igénye nélkül említjük a nagyobb zalavári és balatonfüredi leleteket, de ismerünk bécsi dénárokat Keszthelyről, Tihanyból, Orosziból is, Veszprémben pedig a Szent Benedek-hegyen került elő. A bécsi dénárok magyarországi forgalmát Károly Róbertnek a pénzügyi stabilizációt követő időszaka számolta fel. Ezt követően kiegyenlítettebbé vált Magyarország egyes területeinek pénzforgalma. Idegen pénz igen ritkán fordul elő, és a magyar pénzekből álló leletek között ugyancsak nem gyakori a nagy példányszám. E két általános jelenség ellentételeként emeljük ki a Veszprém jelentőségét emelő Veszprém, Nap utcai leletet. Ez a lelet 3031 db pénzt, főleg parvust tartalmazott, kibocsátója Zsigmond. A lelet elrejtési idejét az 1420-as évekre tehetjük. Még a néhány korabeli leletből is kiemelkedik az idegen éremanyag. A délnémet, főleg bajor dénárok ugyan szórványosan máshol is előfordultak, de a Veszprém, Nap utcai leletben előkerült brabanti garas például más magyarországi leletből nem ismeretes. A leletnek komoly gazdaságtörténeti jelentősége van. Zsigmond idejében növekedett meg a magyar aranypénzek forgalma német területen, amiben bizonyára közrejátszott Zsigmond császárrá választása is. A leletben előforduló idegen pénzek verdéi, és a magyar aranyak német területeken talált lelőhelyei többé-kevésbé azonos területek felé mutatnak, tehát a kereskedelem irányát jelzik. 24