Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Tölgyesi József: A középkori veszprémi főiskola néhány kérdéséhez

formailag, s mondhatjuk, jogilag sem tér el a kettő. Például apáduai egyetem 1298-ban, de még 1377-ben is így címezteti magát: Studium Paduanum. Ugyanígy stúdium még a 13. században a bolognai, a vicenzai jogi, a salernoi orvostudományi és a párizsi teológiai főiskola. Összefoglalva: nem a tanított tudományok féleségétől (a négy alapvető fakultás: bölcselet, jog, orvostudomány, teológia) meglététől függött az egyetem-jelleg, hanem amiből kifejlődött, vagyis az alap: a tanárok és a diákok autonom testületté válása, azaz, az egyházi liturgikus gyakorlatot és a tanítást végzők végleges kettéválása az ezeket végzők státusában is. Ezt bizonyítja a párizsi főiskola, amikor a tanárok és a diákok közös testületté alakulásától, 1209-től így kezdi iratait: "Nos universitas magistrorum, doctorum, baccalaureorum et scolarium... ", azaz Mi, a tanárok, doktorok stb. és a diákok egyeteme, azaz, autonom testülete. Ugyanilyen értelmű ennek az egyetemnek 1276-ban kelt oklevelében is az universitas megnevezés. Az említett példák egyértelműsítik, hogy a főiskolák egyetemmé válásának korai szakaszában még nem a teljes kari kiépítettség volt a döntő, hanem most vonatkoztassunk el adiákokétól -, annak atanári testületnek a létrejötte, amely már a papi renden belül, attól elkülönülve a tanításhoz kötődő tudományok művelésében, ezek oktatásában találta meg hivatását, s ennek rendelte alá, illetve alakította ki az a hierarchiát, s alkotta meg ehhez azokat a szabályokat (szabályzatokat), amelyek védték ezt a státusukat. A szakosodás, mint a székesegyházi iskolákban is, nemcsak megengedett, hanem kötelező gyakorlattá, s a diszciplínák tagolódásával egyre intenzívebbé vált. A fakultások, a karok viszonylagos önállósága a szakmai differenciálódást, mint szükségletet jelzik. Amióta III. Béla létrehozta a királyi kancelláriát, az állami közigazgatási feladatok nagy mértékben megnövelték a világi diplomáciai, gazdasági stb. területeken szükséges, a világi jogban képzett papokra alapozott személyzet létszáma iránti igényt. Ebből adódóan - véleményem szerint mintegy szükségletként - Veszprém e világi jogi teendők ellátására (is) készíthette fel az itt tanuló diákokat, akik közül számosan külföldi egyetemeken fejleszthették tovább tudásukat, s szerezhettek magasabb fokú képesítést. " ... azt isteni parancsokat világosan megmagyarázzák..." A szabad művészetek stúdiumainak oktatása mellett a kánonjogi doktorátussal rendelkező klerikusok védelmezői, magyarázói a szentírási szövegek összességének, a pápai dekrétumoknak, a hazai egyházhatóságok előírásainak, s feltételezem: megalkotói, továbbfejlesztői, sugyancsak védelmezői akor követelményeihez igazított egyházi törvényeknek. E többletteendőik a posztulátum másik állításával együtt adhatnak teljes értelmet a főiskola jellegére vonatkozóan: 103